Kérdés 1: Az ellátási terület nagysága és a közszolgáltató által ellátott összesített lakosságszám semmilyen összefüggésben nincs a szolgáltatás minőségével, műszaki tartalmával. Azt a hatályos jogszabályok és az Önkormányzattal kötött szerződés szabályozza. Ezért a terület és az ellátott lakosság szám szerinti megkülönböztetése a közszolgáltatóknak diszkriminatív.
- A tényező bevezetése a valós arányokat nem tükrözi, hiszen egy kisebb ellátott terület esetén ugyanolyan műszaki tartalmú szolgáltatások esetében magasabb fajlagos költségek alakulhatnak ki.
- A piac ilyen mérvű torzítása egy optimálisan szervezett átlagosnál kisebb méretű közszolgáltató működését ellehetetleníti, ami a piaci versenyt csökkenti, emiatt rontva a szolgáltatások színvonalát.
Kérdés 2: A tervezet ellátott lakos-szám szerinti korrekciós szorzói egyértelműen és indokolatlanul hátrányosak a kisebb közszolgáltatókra nézve. Álláspontunk szerint nem az ellátott lakosságszámot kellene hangsúlyoznia a tervezetnek, hanem a szolgáltatás minőségét – a törvény céljainak érvényesülését ez szolgálhatja. A korábbi előadáson elhangzott, hogy a település által közszolgáltatás ellátására kiírt közbeszerzésen az ár nem lehet bírálati szempont, csak a minőség. Az ellátott lakosságszám alapján alkalmazandó szorzó a gazdasági verseny szabadságát és tisztaságát sérti, és nem biztosítja a minőség javítását.
Kérdés 3: A korrekciós tényezőben az ’L’ Lakossági tényező alkalmazása aggályos, diszkriminatív. Nem fogadható el az a jogi szabályozás, amely ugyanazért a teljesítményért csak azért ítél kevesebb juttatást, mert a tevékenységet egy kisebb szervezet látja el. A költséghatékonyságnak a szervezet nagyságán túl rengeteg egyéb összetevője van, az „optimális üzemméret”-et senki sem definiálta még megfelelő számításokkal, megalapozottsággal. Ha kormányzati szándék a közszolgáltatók számának csökkentése, azt kizárólag konkrét szakmai, minőségi követelmények teljesítésének elvárásával lehet kieszközölni, nem pedig diszkriminatív, alaptalan szorzókkal. Javasoljuk az ’L’ tényező teljes kihagyását a szabályozásból.
Kérdés 4: Ha van két közszolgáltató, aki ugyan azt a színvonalú szolgáltatást nyújtja a lakosságnak de az egyik kicsi a másik nagy akkor csak azért mert Ő kicsi kevesebb szolgáltatási díjat kap mint a nagy. Ez szerintem diszkrimináció és semmi köze az előadásban ismertetett népsűrűséghez. Minél sűrűbben lakott egy település a fajlagos költség egyre kisebb, ami homlok egyenest ellentétben van a 4. melléklet.
Kérdés 5: Jól látom és számolom, hogy 50.000 fő alatt szolgáltató közszolgáltatók alapvetően hátrányból indulnak?
Kérdés 6: A tervezet ellátott lakos-szám szerinti korrekciós szorzói egyértelműen és indokolatlanul hátrányosak a kisebb közszolgáltatókra nézve. Álláspontunk szerint nem az ellátott lakosságszámot kellene hangsúlyoznia a tervezetnek, hanem a szolgáltatás minőségét – a törvény céljainak érvényesülését ez szolgálhatja. A korábbi előadáson elhangzott, hogy a település által közszolgáltatás ellátására kiírt közbeszerzésen az ár nem lehet bírálati szempont, csak a minőség. Az ellátott lakosságszám alapján alkalmazandó szorzó a gazdasági verseny szabadságát és tisztaságát sérti, és nem biztosítja a minőség javítását.
Válasz: 2016. márc. 24-én tartott tájékoztatón bemutatott NFM szolgáltatási díj rendelet tervezet nem a végleges verzió, mint ahogy azt több alkalommal jeleztük. A lakosság tényező vetítési területe, valamint az ellátott terület népsűrűsége beépítésre, illetve módosításra kerül a végleges rendeletben. A Kormány honlapján a rendelet tervezete elérhető.
A lakosság tényező azt az elvet hivatott érvényesíteni, mely az OHKT tervezetében is megjelenik, hogy az ellátási területek optimalizálódjanak. A közszolgáltatási területek optimális lehatárolásának egyik fő szempontja a fajlagos költségek csökkentése, úgy hogy a szolgáltatási színvonal lehetőleg emelkedjen.
A szolgáltatás minőségét az OHKT tervezetében leírtakhoz igazodóan a pozitív és negatív korrekciós tényezők hivatottak figyelembe venni.
