A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdéseiről tartott 2016. március 24-i konferencián elhangzott előadások kapcsán.
Kérdés: Ha az ügyfél csekk pótlást kér, ki teljesíti az igényét?
Válasz: Aki a számlát és a kapcsolódó csekket kiállította, bérszámlázás esetén a közszolgáltató.
Kérdés: Lehetőség lesz-e készpénzzel fizetni?
Válasz: Igen, a közszolgáltató az NHKV nevében átvett készpénzt elkülönítetten kezeli fizikailag is, illetve a főkönyvben is alszámlák megnyitásával, minden egyes fizikailag elkülönült pénztárra. Vonatkozó szerződés tervezetben külön kiemelve készpénzes elszámolás leírása.
Kérdés: Árusíthat-e a ksz. zsákot a ksz. igénybevételére?
Válasz: Zsákot a közszolgáltató változatlan formában tud biztosítani az ingatlanhasználók részére. Erre vonatkozóan honlapunkon külön ajánlás került közzétételre.
Kérdés: Az átmeneti időszakban hogyan kezeljük a csoportos beszedésre irányuló igényeket?
Válasz: A csoportos beszedési megbízásra irányuló igényeket a közszolgáltató akként kezelheti, hogy erre irányuló igényesetén tájékoztatja az ingatlanhasználót arról, hogy számlavezető bankjánál a közszolgáltatási díj csoportos beszedésének kedvezményezettjeként az NHKV Zrt.-t állíttassa át. Ezzel párhuzamosan az NHKV Zrt. és az MKB Bank Zrt. valamint a Magyar Bankszövetség megállapodást köt a csoportos beszedési megbízások módosításának teljesítésére.
Kérdés: A díj mi alapján kerül meghatározásra, mert a tervezet nem tartalmazza?
Válasz: A díjat a közszolgáltató ajánlata alapján, a véglegesen vállalt szolgáltatási tartalom függvényében alakítják ki a felek.
Kérdés: Településen belül a számlák saját kézbesítése történik (postaládába bedobjuk a számlát), milyen módon kívánja ellenőriztetni vagy igazoltatni a kézbesítés tényét. Kizárólag azon ügyfelek részére adjuk postára a számlákat (közönséges levél formátumban tértivevény nélkül), amely esetben a számlaküldési cím nem Kistarcsa
Válasz: A szerződéstervezet általános ellenőrzési jogot köt ki, a III.1 pontban foglalt jogosultságok mentén. Amennyiben a kézbesítés ténye, annak módjára tekintettel nem igazolható, a szerződés és a Ptk keretein belül élhet a Koordináló szerv ellenőrzési jogokkal, így különösen személyes, helyszíni ellenőrzés, vagy írásbeli felvilágosítás-kérés útján.
Kérdés: A szerződésben megjelölt 5 napos határidő munkanapot, vagy naptári napot jelent?
Válasz: A Koordináló szerv szándéka szerint naptári napot értünk alatta.
Kérdés: A szerződés III.6. pontja értelmében nem kell két példányban nyomtatnunk, mivel a számlázó programból bármikor elő tudjuk hívni a számlákat
Válasz: Amennyiben az előírásoknak megfelelő program ezt engedi, akkor elfogadható.
Kérdés: 1. melléklet: A számlára a sorszámot a számlázó program adja automatikusan. A számla a mi esetünkben minden esetben KS16/ kezdetű és utána jön a számla sorszáma. Mit kell ilyen esetben a sorszámtartományba megadni? Az adott hónapban vagy negyedévben kiállított számlák sorszámát kell feltüntetnünk?
Válasz: 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 15 § (1) bekezdés b) szerint a számlázó programmal előállított számla esetében a számlakibocsátásra kötelezett és meghatalmazottja előzetesen és írásban megállapodnak a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra kötelezett is köteles nyilvántartásában rögzíteni. NGM rendelet 8 § (1) bekezdés szerint a számlázó programmal szemben követelmény, hogy a számlázó program kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozást biztosítson.
Kérdés: A következő kérdésünk lenne, azok a Közszolgáltatók, akik vállalják a bérszámlázást, milyen adatszolgáltatást kell, hogy teljesítsenek havonta? Véleményünk szerint az nem jogos, ha ugyanazt kell teljesíteni, amit azoknak a Közszolgáltatóknak, akik nem számláznak. Kérjük, hogy a szerződésben rögzítésre kerüljön, hogy a bérszámlázó Közszolgáltatót adatszolgáltatási kötelezettsége. Azzal egyet értünk, hogy küldjék meg az adat hónapban kiszámlázott tételekről a listát, de erre is szükséges időt hagyni, mivel csak a számlázási feladat elvégzését követően lesz mód a tábla elkészítésére.
Válasz: A közszolgáltató adatszolgáltatási kötelezettségét – többek között – a Ht. 32/A. § és a 69/2016. (III.31.) Korm. rendelet 11. fejezetének rendelkezései rögzítik – ettől megállapodással eltérni nem lehet.
Kérdés: A számlán szerepel-e az eddigi tartozása az ügfélnek?
Válasz: Az NHKV Zrt. nem jogutódja a közszolgáltatóknak, így a náluk felhalmozódott tartozás egyenlege nem kerül át az NHKV Zrt. -hez és a nevében kiállított számlára.
Kérdés: Ft/db díj a tervezetben ki van pontozva. Milyen tételeket számítanak bele? (ügyfélszolgálati iroda bérleti díjától a csekkes befizetések összevezetését végző kollegák béréig)
Válasz: A közszolgáltató által megajánlott díjba bele értünk minden olyan szolgáltatást és tevékenységet amely a szerződésben foglalt feladatok teljesítéséhez szükséges.
Kérdés: A szerződés szerinti időszakban NAV behajtásra átadást is kell végezni vagy csak a számlák kibocsátását + felszólítást?
Válasz: NAV felé nem a közszolgáltató jár el, hanem a koordináló szerv.
Kérdés: Van-e rá lehetőség, hogy a Koordináló Szerv biztosítsa a számlázó Programot?
Válasz: A koordináló szerv nem tud számlázó programot biztosítani, ezért azon közszolgáltatók együttműködését keresi, akik tudnak számlázni a saját rendszerükkel.
Kérdés: Az együttműködési megállapodás 2.1 pontjában minden egyes közszolgáltató más-más díjösszeget állapíthat meg (Ft/számla)?
Válasz: Igen, egyedi megállapodások szerint lesz a díj megállapítva.
Kérdés: Az együttműködési megállapodás 2.2. pontja szerint akkor a bérszámlázó (közszolgáltató) feladata a kintlévőségek kezelése is
Válasz: A közszolgáltató feladata az első fizetési felszólítás kiküldése, a NAV részére történő átadást a koordináló szerv intézi. (Jogszabály alapján második fizetési felszólítást nem kell küldeni.)
Kérdés: A bérszámlázó (közszolgáltató), ha nem tudja adatok hiányában, vagy összeghatár miatt a NAV felé a kintlévőség kezelést benyújtani, (tehát rajta kívül álló okokból), akkor nem fizetik ki?
Válasz: NAV felé nem a közszolgáltató jár el, hanem a koordináló szerv.
Kérdés: Mi van, ha közszolgáltató nem vállalja a bérszámlázást?
Válasz: Amennyiben nem vállalja a közszolgáltató a bérszámlázást, likviditás elbírálásnál hátrány nem éri. A koordináló szerv állítja majd ki a számlát akkor amikor már számlázni tud.
Kérdés: A számlázással kapcsolatban a Koordináló szervnél az Adóhatóság által megállapított hiányosságokból fakadó károkért a Közszolgáltató a felelős. Köthet-e erre felelősségvállalási biztosítást a Közszolgáltató?
Válasz: A közszolgáltató saját felelőssége hogy tevékenységére milyen biztosítást köt.
Kérdés: Milyen időponttól tervezik elindítani a bérszámlázását?
Válasz: A szerződés tervezet véglegesítése és aláírása után attól az időponttól amire a bérszámlázást vállaló közszolgáltató ezt meg tudja valósítani.
Kérdés: Az általános gyakorlat szerint PEK bankszámla indításához a bank részére minta készpénz átutalásos számlát kell küldeni. A bank tovább küldi a posta felé és pozitív válasz esetén lehet indítani a PEK-es számlázást. Ennek legalább 1 hónapos az átfutása. A bérszámlázási rendszerben ez hogyan fog működni?
Válasz: A bérszámlázás keretében is szükséges a számlához a csekk megküldése az ingatlan tulajdonosok részére, tehát meg kell várni az átfutási időszakot.
Kérdés: Mi lesz azokkal, akik a régi bankszámlára fizetnek be?
Válasz: Az NHKV Zrt. számlázásának indulásával a felek kompenzálnak, egyeztetnek és a félreutalt tételeket kölcsönösen rendezik egymással.
Kérdés: Meglátásunk szerint, mindenképpen biztosítani kell azt, hogy a honlaphoz legalább két ember hozzáférjen, hisz a kommunikáció egy ember esetén – betegség, szabadság – akadályoztatott lehet. A honlap-tervezet bemutatásából (témakörök) adódóan és az általunk ellátott szolgáltatási terület nagyságából fakadóan megítélésünk szerint társaságunknál 9 fő (szolgáltatási és értékesítési igazgatóság 1 fő, gazdasági igazgatóság 1 fő, környezetvédelmi osztály 2 fő, értékesítési osztály 3 fő, ügyfélszolgálat-számlázás 2 fő) hozzáférésének biztosítása lenne szükséges.
Válasz: Honlaphoz való hozzáférést az elfogadásra váró NFM rendelet szabályozza, természetesen ez úgy kerül megvalósításra, hogy a kellő számú felhasználó a megfelelő feladatokat el tudja látni az adatbiztonsági szempontok figyelembe vételével. A honlaphoz való hozzáférés nem kerül korlátozásra. A honlap (Ügyfélportál) tekintetében bármennyi felhasználót lehet majd regisztrálni, az ésszerűség határain belül. A felhasználók munkavégzésével kapcsolatban az lesz a kérés, hogy egy adott folyamatot egyszerre egy személy végezzen (tehát legyen házon belül egy elsődleges felelős, azért, hogy a párhuzamos munkavégzések, dokumentum feltöltések elkerülhetők legyenek).
Kérdés: Továbbra is a legnagyobb problémának tartjuk, hogy a szüneteltető ingatlanokkal kapcsolatosan információ nem került megosztásra; ráadásul a standard díj kizárólag az ürített mennyiséggel van összefüggésben. Az ügyfélszolgálatnak folyamatosan (akár negyedévente többször is) foglalkozni kell a szüneteltető ingatlanokkal, ezen ügyfélkezelés kapcsán felmerült költségek fedezetét nem látjuk.
A szüneteltetéssel kapcsolatos problémákat célszerű lenne átbeszélni, melynek eredményeként egy egységes országos szüneteltetési rendszer kerülhetne kialakításra. Társaságunk szolgáltatási területén közel 100 település esetében van alapdíj fizetési kötelezettsége az ingatlanhasználónak (a szüneteltetőknek is), ez lehetne a fedezete az ügyfélkezelés költségének.
Válasz: A szüneteltetéssel kapcsolatos egységes szabályozás kidolgozásával egyet értünk. Az időlegesen használt ingatlanokra a 2012. évi CLXXXV. számú törvény a hulladékról 47.§ (4) bekezdése, ezen túlmenően a helyi önkormányzati rendeletek fogalmaznak meg előírásokat Az általunk eddig megismert sokféle megoldás miatt az NHKV Zrt. az induláskor nem tervezi erre vonatkozó egységes szabályozás kiadását. Terveink szerint az első adatszolgáltatások feldolgozása után kezdjük meg a szünetelő ingatlanok esetében az esetleges egységes értelmezés vizsgálatát. Addig a mostani gyakorlat kerül alkalmazásra.
Kérdés: A mai napig van olyan település, ahol a Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Szerződés módosítása ügyében közel két éve nincs megegyezés, kevés az esély arra, hogy egyes Önkormányzatok most hajlandóak lennének erre. Ugyanezen okból probléma lehet a teljesítési igazolás kiadása kapcsán is. Az Önkormányzat kívánságlistát állíthat fel a közszolgáltatóval szemben a Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Szerződés módosítása fejében, vagy akár a teljesítési igazolás kiadása kapcsán vagyis „zsaroló” pozícióba kerülhet.
Így előfordulhat, hogy amíg az Önkormányzatok nem adják ki a teljesítési igazolást, addig a közszolgáltató nem kap szolgáltatási díjat – akár hónapokig.
Válasz: Önkormányzatnak nem lehet érdeke, hogy ne rendelkezzen közszolgáltatóval, elvárás minden területen az együttműködés. Amennyiben ez nem működik a Koordináló szerv várja a helyben nem egyeztethető problémákat és koordinációs feladatából adódóan igyekszik a helyben is elfogadható legjobb megoldásra javaslatot összeállítani. A közszolgáltatás ellátása elsődlegesen az önkormányzat feladta. A Koordináló szerv megjelenésével bejövő új szabályozások következtében azok az önkormányzatok, akik a közszolgáltatási szerződés kapcsán, vagy a teljesítés igazolás kiállítása kapcsán „zsarolni” kívánják a helyi közszolgáltatót könnyen oda juthatnak, hogy a hulladékot nem lesz aki elszállítsa a településen és a katasztrófa védelemnek kell átvennie a kijelölést. Az ingatlanhasználók felé a közszolgáltatás biztosítása a közszolgáltatónak az önkormányzatnak és a Koordináló szervnek is elsődleges feladata kell legyen. Együttműködés nélkül a napi munkavégzés ellehetetlenül.
Teljesítés igazolás kiállítása nem csak abban az esetben történik, ha a közszolgáltató 100 %-ban teljesített. Hiányos teljesítésnél is a teljesítés igazolás kiállítható a megfelelő megjegyzésekkel, szankciókkal, melyre várhatóan a vonatkozó NFM rendelet is lehetőséget fog biztosítani. Felhívjuk a figyelmüket a Kormány honlapján is elérhető szolgáltatási díjról szóló NFM rendelet tervezetének 5 § (3) (4) bekezdésében foglaltakra.
Kérdés 1: Az elkülönítetten gyűjtött hasznosítható hulladékok mennyiségi előírásait problémásnak látjuk.
Az egyik lehetséges probléma a tegnapi tájékoztatón az egyik közszolgáltató képviselője részéről már felvetett „bázis” kérdése. Társaságainknál is működik az elkülönítetten gyűjtött hulladékok szigetekről, valamint a házhoz menő gyűjtési rendszerben történő begyűjtése egymás mellett, magas kiindulási számokkal.
A lakossági oldal szigorú ellenőrzése, azaz a szürke színű, vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetben nem az edényzetnek megfelelő, hanem elkülönítetten gyűjtendő hulladék is elhelyezésre kerülhet következmény nélkül.
A hasznosítható hulladékok otthoni égetéssel történő „ártalmatlanítása” nem von jogi következményeket maga után.
Amíg az elkülönítetten gyűjtött hulladékok gyűjtésére szolgáló szigetek illetve zsákok kifosztása mindennapos; továbbá a visszagyűjtési rendszer anomáliája fennáll (egyes kereskedelmi egységek pénzt fizetnek a visszagyűjtött hulladékokért, ugyanakkor ez a mennyiség a közszolgáltatóknál hiányzik.
Véleményünk szerint országos szinten a rendszer párhuzamos fenntartása megkérdőjelezhető). Az Európai Unió által előírt visszagyűjtési kvóták nehezen teljesíthetők, s ennek oka nem a közszolgáltató hozzáállásából fakad.
Kérdés 2: A negatív és pozitív korrekciós szorzókról a teljes szövegezés ismeretének hiányába nehéz nyilatkozni, azonban az nyilvánvaló, hogy a megadott, egy főre eső újrahasznosítható hulladékmennyiségek (papír 10 kg/fő, üveg 6 kg/fő) jelenleg nem realizálható mennyiségek.
Kérésem továbbá: Amennyiben mód van rá, javasolt a tagszervezetek részéről felmérés készítése, mennyiben érinti a tervezett változtatás hátrányosan a cégeket.
Kérdés 3: A „Minimálisan ellátandó feladatok” között olyan lakossági visszagyűjtési arányok szerepelnek, amelyek nagyban függnek a lakosság életmódjától, életszínvonalától. Ha a szolgáltató a szolgáltatás nyújtásával kellően ösztönzi a lakosságot az elkülönített hulladékgyűjtésre, biztosítja a feltételrendszerét, akkor nem a közszolgáltatón múlik az, hogy esetleg elmaradottabb térségben a visszagyűjtési arányokat nem tudja teljesíteni. (Ahol a fogyasztás alacsony, nem vásárolnak annyi csomagolóanyagot, onnan nem is lehet azt a mennyiséget begyűjteni.) Ezért a „Minimálisan ellátandó feladatok”-at e tekintetben is javasoljuk anyagáramonként gyűjtési gyakorisággal jellemezve megadni.
Kérdés 4: Mi garantálja, hogy egyes anyagáramok (például fémek) a közszolgáltató tevékenységi körében maradnak, és nem kerülnek át olyan szervezetekhez, amelyek fizethetnek a haszonanyagért? Hogy teljesíthetők a „Minimálisan ellátandó feladatok” pl. fém anyagáram tekintetében? A papír hulladék közszolgáltatói rendszerből kikerülése is tapasztalható. Az intézmények akciói következtében „kilopják” és eladják egyéb szervezetnek az egyébként közszolgáltatás keretében gyűjtendő hulladékokat. Ezek eltűnnek az EU-s követelmények teljesítését mutató statisztikákból. Javasoljuk e tekintetben a szabályozás módosítását.
Ha a közszolgáltató nem tud a gyűjtött haszonanyaga felett rendelkezni, nem értékesítheti szabadon (engedéllyel rendelkező szervezetnek), akkor milyen módon tud az intézményi papírgyűjtésben támogató partner lenni?
Kérdés 5: Hogyan tudjuk befolyásolni a szelektív hulladék mennyiségét pozitív irányban? Ha az ügyfél minden segítséget megkap ahhoz, hogy a szelektív hulladékot elkülönítetten gyűjtse, de nem gyűjti. Arról miért a közszolgáltató tehet?
Kérdés 6: A negatív és pozitív korrekciós szorzókról a teljes szövegezés ismeretének hiányába nehéz nyilatkozni, azonban az nyilvánvaló, hogy a megadott, egy főre eső újrahasznosítható hulladékmennyiségek (papír 10 kg/fő, üveg 6 kg/fő) jelenleg nem realizálható mennyiségek.
Kérésem továbbá: Amennyiben mód van rá, javasolt a tagszervezetek részéről felmérés készítése, mennyiben érinti a tervezett változtatás hátrányosan a cégeket.
Válasz: A hasznosítható hulladékra vonatkozó mennyiségi előírások az országos tervben és az EU irányelvekben megfogalmazottak teljesítését szolgálják. Az elkülönített gyűjtésre az OHKT tervezetében megfogalmazott Ft/kg mennyiségek a közszolgáltatók adatszolgáltatásai alapján realizálhatóak, hiszen van aki már most is teljesíteni tudja. Az ingatlanhasználók elkülönített gyűjtésben való részvételére hatósági ráhatással nem rendelkezünk. Számunkra elsődleges fontosságú első lépésként a lehetőség megteremtése megfelelő kommunikáció mellett, ez után következhet annak vizsgálata, hogy a lakossági részvétel, valamint a maradék vegyes hulladék összetétele hogyan alakul. A párhuzamos rendszerek vizsgálatát a Koordináló szerv is felvette feladatai közé. Iskolai papírgyűjtés esetén a Koordináló szerv bevonásával a megoldás kidolgozása folyamatban van.
Kérdés 1: Problémásnak látjuk, hogy esetünkben több településen a közszolgáltatás műszaki tartalma magasabb, mint amit a standard díj fedez. (A fizetendő rezsicsökkentett díj tartalma is magasabb, mint a standard díj).
Példa:
A biohulladék gyűjtés évi 45 alkalommal történik ingatlanonként,
106 településünk esetében a lomtalanítás során az Önkormányzat által kialakított gyűjtőhelyről elszállítjuk az elektronikai hulladékot és a használt személyautó gumit, aminek a fedezete nem jelenik meg a szolgáltatási díjban, viszont a közszolgáltatási szerződés ezt a kötelezettséget tartalmazza, s hosszú évek óta kialakított gyakorlatról beszélünk.
Ugyanilyen probléma, hogy nem látjuk a standard díjban a hulladékudvarok üzemeltetésének költségét, amelyeknek üzemeltetése Európai Uniós forrásból megvalósult pályázat követelménye.
Kérdés 2: Pozitív tényezőként nem jelenik meg a hulladékudvar üzemeltetése, ugyanakkor ismert, hogy nagyságrendekkel növeli az Ügyfelek elégedettségét, az elkülönített gyűjtési hatékonyságot; valamint a közszolgáltató költségeit. Mivel törvényi kötelezés nincs rá, pozitív tényezőként a legoptimálisabb ösztönző lehet a közszolgáltatók részére.
Válasz: Amennyiben a jelenlegi közszolgáltatás műszaki tartalma magasabb, mint az OHKT-ben megfogalmazott, a közszolgáltatónak kell mérlegelnie:
saját maga vállalja a magasabb szolgáltatási szintet, a többlet költségeit neki kell finanszírozni, vagy a szolgáltatási díj elismeri;
a közszolgáltató egyeztetve az önkormányzattal módosítja (csökkenti) a műszaki tartalmat az OHKT-hez igazodóan (nem javasolt).
Az OHKT-től eltérő, magasabb szolgáltatási szint esetén javasoljuk az egységes értelmezés érdekében a Koordináló szervvel a kommunikációt.
A hulladékudvarok üzemeltetési költségei a szolgáltatás módja és minősége elbírálásakor az egyes pozitív korrekciók esetén kerülnek figyelembe vételre.
Kérdés 1: Az ellátási terület nagysága és a közszolgáltató által ellátott összesített lakosságszám semmilyen összefüggésben nincs a szolgáltatás minőségével, műszaki tartalmával. Azt a hatályos jogszabályok és az Önkormányzattal kötött szerződés szabályozza. Ezért a terület és az ellátott lakosság szám szerinti megkülönböztetése a közszolgáltatóknak diszkriminatív.
Kérdés 2: A tervezet ellátott lakos-szám szerinti korrekciós szorzói egyértelműen és indokolatlanul hátrányosak a kisebb közszolgáltatókra nézve. Álláspontunk szerint nem az ellátott lakosságszámot kellene hangsúlyoznia a tervezetnek, hanem a szolgáltatás minőségét – a törvény céljainak érvényesülését ez szolgálhatja. A korábbi előadáson elhangzott, hogy a település által közszolgáltatás ellátására kiírt közbeszerzésen az ár nem lehet bírálati szempont, csak a minőség. Az ellátott lakosságszám alapján alkalmazandó szorzó a gazdasági verseny szabadságát és tisztaságát sérti, és nem biztosítja a minőség javítását.
Kérdés 3: A korrekciós tényezőben az ’L’ Lakossági tényező alkalmazása aggályos, diszkriminatív. Nem fogadható el az a jogi szabályozás, amely ugyanazért a teljesítményért csak azért ítél kevesebb juttatást, mert a tevékenységet egy kisebb szervezet látja el. A költséghatékonyságnak a szervezet nagyságán túl rengeteg egyéb összetevője van, az „optimális üzemméret”-et senki sem definiálta még megfelelő számításokkal, megalapozottsággal. Ha kormányzati szándék a közszolgáltatók számának csökkentése, azt kizárólag konkrét szakmai, minőségi követelmények teljesítésének elvárásával lehet kieszközölni, nem pedig diszkriminatív, alaptalan szorzókkal. Javasoljuk az ’L’ tényező teljes kihagyását a szabályozásból.
Kérdés 4: Ha van két közszolgáltató, aki ugyan azt a színvonalú szolgáltatást nyújtja a lakosságnak de az egyik kicsi a másik nagy akkor csak azért mert Ő kicsi kevesebb szolgáltatási díjat kap mint a nagy. Ez szerintem diszkrimináció és semmi köze az előadásban ismertetett népsűrűséghez. Minél sűrűbben lakott egy település a fajlagos költség egyre kisebb, ami homlok egyenest ellentétben van a 4. melléklet.
Kérdés 5: Jól látom és számolom, hogy 50.000 fő alatt szolgáltató közszolgáltatók alapvetően hátrányból indulnak?
Kérdés 6: A tervezet ellátott lakos-szám szerinti korrekciós szorzói egyértelműen és indokolatlanul hátrányosak a kisebb közszolgáltatókra nézve. Álláspontunk szerint nem az ellátott lakosságszámot kellene hangsúlyoznia a tervezetnek, hanem a szolgáltatás minőségét – a törvény céljainak érvényesülését ez szolgálhatja. A korábbi előadáson elhangzott, hogy a település által közszolgáltatás ellátására kiírt közbeszerzésen az ár nem lehet bírálati szempont, csak a minőség. Az ellátott lakosságszám alapján alkalmazandó szorzó a gazdasági verseny szabadságát és tisztaságát sérti, és nem biztosítja a minőség javítását.
Válasz: 2016. márc. 24-én tartott tájékoztatón bemutatott NFM szolgáltatási díj rendelet tervezet nem a végleges verzió, mint ahogy azt több alkalommal jeleztük. A lakosság tényező vetítési területe, valamint az ellátott terület népsűrűsége beépítésre, illetve módosításra kerül a végleges rendeletben. A Kormány honlapján a rendelet tervezete elérhető.
A lakosság tényező azt az elvet hivatott érvényesíteni, mely az OHKT tervezetében is megjelenik, hogy az ellátási területek optimalizálódjanak. A közszolgáltatási területek optimális lehatárolásának egyik fő szempontja a fajlagos költségek csökkentése, úgy hogy a szolgáltatási színvonal lehetőleg emelkedjen.
A szolgáltatás minőségét az OHKT tervezetében leírtakhoz igazodóan a pozitív és negatív korrekciós tényezők hivatottak figyelembe venni.
Kérdés: Az országosan egységesen alkalmazni kívánt szolgáltatási díj álláspontunk szerint nem veszi figyelembe a felmerülő egyes költségelemeket, (pl: lerakati díj mértéke, ráhordási távolság nagyságrendje, településszerkezeti adottságok szűk keresztmetszetű utcák, ahol a 7-800 db gyűjtőedény/járat/nap nem realizálható),
Úgy vélem, hogy ez közszolgáltatótól függetlenül jelentkező költség, az adott település sajátsága, ezáltal nem csak az adott település közszolgáltatója, hanem a település is hátrányos megkülönböztetésben részesül.
Válasz: A közszolgáltatási területek optimális lehatárolása az OHKT-ben megfogalmazottak szerint azt a célt is szolgálja, hogy az ellátási területen belül ne alakuljon ki túlsúly semmilyen település szerkezeti struktúra javára sem, így a megfelelő méretű közszolgáltatók fajlagos költségeiket csökkenteni tudják. Egyértelmű cél, hogy egy közszolgáltató ne csak egy települést szolgáljon ki, hiszen ez nincs összhangban a gazdaságos és fenntartható közszolgáltatás elvével, mivel az egy település egy közszolgáltató esetén a költségek mindig magasabbak, amelyet az ingatlanhasználó, vagy az önkormányzat köteles megtéríteni, márpedig a cél az, hogy nullszaldós közszolgáltatás kialakítása valósulhasson meg.
Kérdés: Elhangzott, hogy a lerakási díjat ~12.000.- Ft/tonna összegben határozták meg a kalkulációhoz. Mi módon kívánják figyelembe venni, vagy szabályozni az ettől eltérő díj hatását?
Válasz: A lerakási díj figyelembe vett mértéke Államtitkár úr részéről került említésre a célból, hogy érzékeltesse: „a standard díj kialakításánál szolgáltatási elemként vizsgálatra került az önköltség mértéke”. Az említett adat természetesen egy országos átlag, aminél van alacsonyabb és magasabb érték is.
Kérdés: A közszolgáltató első alkalommal április 30-ig szolgáltat adatot. Ennek ismeretében a havi díjfizetésű ügyfelek arányában visszaosztott szolgáltatási díjhoz (április hónap szolgáltatásának díjához) első alkalommal várhatóan mikor juthat hozzá?
Válasz: A szolgáltatási díj kifizetéséről az NFM rendelet tartalmaz előírásokat, melynek tervezetét a Kormány honlapján keresztül megismerhetik. A rendelet megalkotása során a Koordináló szerv csupán javaslattételi joggal rendelkező, nem jogalkotó szervezet. Javaslatainkat arra tekintettel tettük, hogy a közszolgáltatók likviditási helyzetének romlása az átmeneti időben elkerülhető legyen.
Kérdés: A számlázási időszakonként történő adatszolgáltatásban lehetőség lesz-e figyelembe venni a számlázási időszakon belüli edényzet méretváltozásokat?
Válasz: Igen, adatszolgáltatás alapján az edény méret változások figyelembe vételre kerülnek.
Kérdés 1: Hiányosnak minősül-e az adatszolgáltatás akkor, ha az NHKV „felderít” olyan
Ügyfeleket is, akik eddig nem léteztek a közszolgáltató nyilvántartásában? Jár-e ezek után az ingatlanok után is a szolgáltatási díj, halasztó hatálya van-e a szolgáltatási díj kifizetésére az Ügyfél adatbázis állandó, akár visszamenőleges változásának?
Kérdés 2: Attól függetlenül, hogy a számlázási rendszer az „átmeneti időszak alatt kidolgozás alatt van”, az NHKV ZRt. biztosítani tudja-e a szolgáltatási díjak kifizetését a közszolgáltatók részére a megfelelő ütemezéssel?
Válasz: Amennyiben eddig nem léteztek a közszolgáltató nyilvántartásában, akkor az adatszolgáltatás nem tekinthető hiányosnak. Amennyiben a Koordináló szerv korábban jelezte az ingatlanok szolgáltatásba kapcsolását és ez nem történt meg, akkor az adatszolgáltatás hiányosnak tekinthető. Szolgáltatási díj csak arra az ingatlanra jár, ahol a közszolgáltatási díj kiszámlázásra került. Felhívjuk továbbá a figyelmet a 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseire melyek a hiányos, hibás adatszolgáltatás következményeit rendezik. Felhívjuk a figyelmet e rendelet 11 § (4) bekezdésében foglaltakra. E rendelet szerint továbbá a közszolgáltató hiányos vagy helytelen adatszolgáltatásából eredő, a Koordináló szerv által nem megfelelő adattartalommal kiállított számlákkal kapcsolatos valamennyi következményért a közszolgáltatót terheli felelősség.
Szolgáltatási díj kifizetése a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján történik. Az NHKV Zrt. mindent megtesz, hogy a szolgáltatási díj kifizetése a megfelelő ütemezéssel történjen.
Kérdés: Mi biztosítja a közszolgáltatók működésének pénzügyi feltételét abban az esetben, ha az NHKV ZRt. likviditási gondokkal küzd? (Egy esetleges bérkifizetés csúszás a közszolgáltatásban dolgozó fizikai állomány nagy részénél napi megélhetési problémát okoz, az üzemanyag hiánya pedig települések ellátását veszélyezteti.)
Válasz: Amennyiben a közszolgáltató nem jut időben bevételhez, akkor a likviditás biztosítására tett eddigi intézkedéseket tudja alkalmazni. Likviditás nem csak a szolgáltatási díj kifizetésétől függhet. Mindazonáltal a Koordináló szerv szakmai javaslatai a szolgáltatási díjfizetés átmeneti időszakra vonatkoztatott feltételeivel kapcsolatosan mindvégig figyelembe vették a közszolgáltatók átmeneti időszaki likviditásának kockázatait.
Kérdés: A haszonanyag utáni bevétel és támogatás elvesztése nem vezet-e ahhoz, hogy a közszolgáltatók olyan tevékenységeket, mint pl. az edények matricázása, települési lakossági fórumok tartása, intézményi tájékoztató programokon szakmai részvétel, stb., nem fognak vállalni, hiszen közvetlen haszna mérhetetlen?
Válasz: A közszolgáltatók közreműködése, részvétele a lakossági kommunikációban, tájékoztatásban nélkülözhetetlen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer megfelelő működése érdekében. A szolgáltatási díj bevételből a közszolgáltató jól felfogott érdeke, hogy fordítson a kommunikációra.
Kérdés 1: Az egyik közszolgáltató a másiknak előkezelésre, kezelésre hulladékot átadhat. Az átadott mennyiségre az NHKV fizeti az átvevő közszolgáltatónak a kezelést, előkezelést (hiszen ezért az átadó közszolgáltató nem kap szolgáltatási díjat: negatív korrekció 7. 8.), vagy az átadó közszolgáltatónak kell a kezelés, előkezelés díját az átvevő közszolgáltatónak, vagy egyéb vállalkozásnak megfizetni?
Kérdés 2: Negatív korrekciós tényező az előkezelésnek nem a saját létesítményben végzése. Hogyan kezeli a szabályozás azt az esetet, amikor a hulladékok egyes típusait saját maga, más típusait egyéb szervezet kezeli elő? Pl. vegyeset előkezeli, csomagolóanyagot átadja válogatásra, bálázásra más szervezetnek, vagy fordítva.
Válasz: A felvázolt esetben a szolgáltatási díjat a gyűjtést, szállítást végző közszolgáltató kapja, amely tartalmazza a standard díjhoz kapcsolódó valamennyi tevékenység költségét. Ide tartozik a gyűjtés, szállítás, előkezelés, kezelés és ártalmatlanítás költsége is az OHKT tervezetében leírt feltételek szerint.
Az átvevő közszolgáltatónak az átadó közszolgáltató fizeti ki a kölcsönösen kialkudott kezelési díjat. Az átadó közszolgáltató a szolgáltatási díj elszámolásánál negatív korrekcióra számíthat, ha minimálisan 90 %-ban nem maga végzi az előkezelést, kezelést az összes begyűjtött hulladékmennyiség arányára vonatkoztatva. Ezen felül további negatív korrekciót jelenthet az átadó közszolgáltatónak, ha az előkezelés, kezelés módja, minősége nem teljesíti az OHKT tervezetében előírt minimális követelményeket.
Kérdés: „A közszolgáltatás keretében kinyerendő haszonanyagok aránya (2016)” %-os értékek a vegyesen gyűjtött, vagy összesen gyűjtött, vagy előkezelt hulladékhoz viszonyított értékek? A „haszonanyag arány” az anyagában hasznosított mennyiséget jelöli, vagy bármely hasznosítási műveletre átadott mennyiség beleértendő a %-os mennyiségbe?
Válasz: Közszolgáltató által az adott évben gyűjtött, szállított és kezelt teljes közszolgáltatási körbe tartozó hulladék áram tömegéhez viszonyítva %-ban kerültek meghatározásra a kinyerendő egyes haszonagyagok arányai. A haszonanyag arány esetén a hasznosításra került mennyiség kerül figyelembe vételre.
Kérdés: Ha a közszolgáltató szolgáltatási területén belül eltérő minőségben szolgáltat, akkor a szolgáltatási díjat is eltérően kapja? Ahány féle szolgáltatást nyújt, annyiféle díjat kap?
Válasz: Várhatóan egy közszolgáltató egy szolgáltatási díjat fog kapni.
Kérdés 1: A standard és számított díj nettó vagy bruttó érték?
Kérdés 2: Mi tartozik a C egyösszegű levonásba? Az előadáson ha jól emlékszem a bírság merült fel példának. Nos ha ilyen összegek tartoznak bele nem értem miért? Hiszen azt a közszolgáltatóknak kell megfizetni a hatóságoknak, és ha levonásra is került a szolgáltatás díjából kvázi kétszer kell megfizetnünk azt.
Válasz: A standard és a számított díj értéke nettó forintban értendő. A „C” egyösszegű levonásba tartozó tételeket a Kormány honlapján már elérhető NFM rendelet tervezetéből megismerhetők.
Kérdés 1: Ürítés szám az M érték = ügyfelek száma (ingatlan szám) × 52 hét × 120 liter? Mi a számítás menete? Ugyan Kisújszálláson és Kenderesen pontosan meg tudjuk mondani melyik ügyfelünk mikor és mennyiszer ürítette ki a kuka edényét, de más szolgáltatók aligha képesek rá. (Az előadás anyagából véletlenül a 4.§ (1) kimaradt.)
Kérdés 2: A konferencián bemutatott képlet leegyszerűsítve: 2,737 Ft/l (módosítva a korrekciókkal) x az „ürített mennyiség” = a szolgáltatási díj amit megkapnak a közszolgáltatók. Nem világos számunkra hogy az „ürített mennyiség” az a KIÜRÍTETT, vagy a LEÜRÍTETT (bemérlegelt lerakott stb), mert nem ugyanaz a kettő, hiszen a leürített az már tömörített.
Kérdés 3: Illetve az sem világos, hogy beleszámít e pl. a szelektív házhoz menő, gyűjtősziget, lomtalanítás, zöldhulladék ürített mennyisége is, vagy csak a kommunális, (A standard díj elvileg ezeket is tartalmazza)
Kérdés 4: Amennyiben beleszámít, úgy nem tudunk literre vonatkozóan adatokat produkálni, hiszen pl. a zsákos gyűjtésnél fizikailag lehetetlen azt rögzíteni, hogy hány darab és mekkora űrtartalmú zsákot hoztunk el, amikor felkeresünk kb. 8000 ingatlant az ürítési napon. Ugyanez vonatkozik a gyűjtőszigetre, a zöldhulladékra és a lomra is.
Kérdés 5: A standart díj egy liter közszolgáltatásra van definiálva. Mire vonatkozik a liter űrmérték? A lakosságnál nyilvántartott edényzetre?
Kérdés 6: A zöld-, a szelektív-, és a lomhulladék gyűjtés is a standard díjjal fedezett feladatok. Ezek nálunk nem köthetőek edényzethez, az űrmérték meghatározása lehetetlen. Vagy ezek után a vegyes hulladék edényzet után járó standard díjon felül nem kíván fizetni az NHKV?
Kérdés 7: A szolgáltatási díj képletében, csak egy ürített mennyiség tényező szerepel. A korrekciók mind a zöld-, csomagolási-, lomhulladékok gyűjtését támogatják, azonban ezek esetében nem definiálható pontos űrmérték. Ugyancsak nehezen értelmezhető, milyen mennyiség alapján támogatják a köztisztasági zsákok díjmentes biztosítását.
Válasz: Ürített mennyiség (M) alatt azt a liter mennyiséget értjük, amely a közszolgáltatási díj számlázásakor, mint a díj meghatározásához figyelembe vett liter szerepel.
Kérdés 1: Korrekciós tényezők általános képlete számomra nehezen értelmezhető. Hol kell a szolgáltatási díjszámításnál a Kx,i értékkel számolni? Nincs benne a képletben.
Kérdés 2: Jól feltételezem, hogy az Ei a 2. 3 melléklet korrekciós tényezőinek melléklet szerinti összegének a különbsége?
Kérdés 3: Lakossági tényező esetünkben Kisújszállás és Kenderes településeken szolgáltatunk így a 2. sort kell választanom. De a korrekció értéke 0,80 illetve 1,20 azaz a eredménye -0,4; vagyis minél nagyobb egy közszolgáltató annál több szolgáltatási díjat kap. Jól értelmezem?
Kérdés 4: A szelektív korrekciós díjtényező +/- 0,208 Ft/liter. A minimum szeletív kvóta kg/fő/év bármely anyagáram teljesülésének hiánya esetén negatívan hat? Pl papírt, műanyagot teljesítettük de üveget nem, akkor az eredmény automatikusan -0,208 Ft/liter?
Válasz: 2016. március 24-én Hajnal Zsolt szakmai vezérigazgató-helyettes úr a Budapest Kongresszusi Központban tartott előadásának 8. diája tartalmazta a korrekciós tényező azon a napon ismeret általános képletét, melyből a korrekció számításának módja levezethető. A rendelet tervezetében található képlet megismerése érdekében a Kormány honlapján fellelhető rendelettervezetből tájékozódni szíveskedjenek.
Általános képlet szerint a standard díjhoz hozzáadjuk az összes pozitív korrekciós tényező összegét és levonjuk az összes negatív korrekciós tényező összegét.
Képletből adódóan a lakossági tényezőt pozitív korrekció esetén a pozitív oszlopban lévő, negatív korrekció esetén a negatív oszlopban lévő értékkel kell alkalmazni, nem összevonva. A korrekciók alkalmazásánál minden esetben az országos teljesítés kerül figyelembe vételre.
A képlet továbbá a népsűrűség tényezőre is figyelemmel van.
Kérdés 1: +0,2 Ft/liter szolgáltatási díjat kapunk ha díjmentesen biztosítunk gyűjtőedényt. Akkor is igaz ha az Önkormányzat adja díjmentesen a kukát, szelektív zsáktartó állványt? Pl. az Önkormányzat pályázaton nyerte a kukát települési hulladéknak és szelektív hulladéknak és azt díjmentesen adja át a szolgáltatást igénybevevőknek. Egy másik Önkormányzatnál minden 120 literes kuka a lakosság tulajdonában van és csupán évi 5-10 db kukát vásárolnak. A lakótelepen lakók többsége is megvásárolta már az 1100 literes edényeket és csak néhány lakóközösség bérli tőlünk. Vagyis ha az éves 120 literes kuka igényt díjmentes kukával szolgáljuk ki, valamint lemondunk az 1100 literes konténerek bérleti díjáról megkapjuk a +0,2 Ft/liter szolgáltatási díjat?
Kérdés 2: Nem egyértelmű a pozitív tényezők közül az edények díjmentes biztosítása a gyűjtéshez. A vegyes hulladék gyűjtéshez pl. díj ellenében biztosítunk edényt a szelektívhez díjmentesen. Melyik a mérvadó?
Válasz: Igen, de a pozitív korrekció csak a vegyesen gyűjtött hulladékhoz biztosított edényekre kerül figyelembe vételre.
Kérdés: A településeink tagjai olyan Társulásnak, mely területén Úniós projektből megépült rendszer működik (ISPA). A rendszer fenntartásához szükséges visszapótlási vagy használati díjak, a közszolgáltatás díjaiba lettek beépítve (melyeket a rezsicsökkentés ugyanúgy érintett). Van olyan önkormányzat, amely úgy döntött, ezt a használati díjat külön fizeti meg, és nem épül be az egységárba. Van olyan ahol beépült, és van olyan ahol csak pl. 50 %-ban. Ezeknek a számlázást is átveszi az NHKV?
Válasz: A szolgáltatási díj tervezeténél ezek a visszapótlási vagy használati díjak kalkulálásra kerültek. A szolgáltatási díjról szóló NFM rendelet tervezete a Kormány honlapján szintén elérhető.
Kérdés: Aggályosnak érezzük a zöldhulladék minimum 10 alkalommal történő előírását. Társaságunk az ország olyan területein szolgáltat melynek jellemzője az aprófalvas települési struktúra (pl. 100 fős települések) és az abszolút falusias életmód következménye az, hogy egész egyszerűen nem keletkezik zöldhulladék. Azt vagy komposztálják, vagy amikor lehet, elégetik. Ezeken a településeken plusz költségért – még ha meg is térítik – kivonulni 10 alkalommal óriási pazarlást jelent az egész rendszernek.
Válasz: Észrevételüket az OHKT véglegesítése során megfontolásra továbbítjuk a jogalkotó felé.
Kérdés: Ugyancsak diszkriminatív a pozitív korrekciós tényezők esetében a vegyes hulladékból történő hasznosítható anyagok kiválogatására vonatkozó megkülönböztetés. Ez a fajta technológia nem áll rendelkezésre mindenhol az országban, így eleve akik nem rendelkeznek ilyen üzemmel, hátrányból indulnak.
Válasz: A pozitív korrekció jellegéből adódóan hátrányos megkülönböztetést nem érzünk, hiszen akinek erre nincsen lehetősége jelenleg annak a finanszírozandó költsége sem jelentkezik. Technológia hiányában javasoljuk a közszolgáltatási rendszer fejlesztésére vonatkozó elképzelés összeállítását, illetve megfelelő technológiát üzemeltető kezelő létesítménybe történő beszállítás lehetőségének vizsgálatát.
Kérdés 1: A szolgáltatási díj kiszámításának képletét még próbaszámításra sem lehet használni, mivel egyes műveleti értékek nem ismertek.
Mi az oka annak, hogy a kéttényezős közszolgáltatási díj esetében a standard díj a csak 30%-kal korrigálható?
Kérdés 2: A tervezett képlet tartalmaz egy egyösszegű levonás tényezőt is, azonban ennek hiányzik a definiciója.
Válasz: A szolgáltatási díj értéke az OHKT és a vonatkozó NFM rendelet együtt értelmezésével kalkulálható, amely a Koordináló szervvel történt egeztetés nélkül nem számolható.
Kérdés: Amennyiben a közszolgáltató olyan széleskörű és minden követelménynek megfelelő tevékenységet végez, hogy nincs negatív korrekciós tényezője, akkor a pozitív korrekciós tényezőkkel a standard díjat meghaladó korrekcióval számolhatna (akár annak 150%-val), ami számításaink szerint közelít a valós költségekhez. Ebben az esetben taxatív módon 60 %-ban maximálják a korrekciós díjat, ami diszkriminatív és szakmaiatlan.
Válasz: Az NFM rendelet tervezete szerint a szolgáltatási díj maximalizálásra kerül, ezzel ösztönözve a közszolgáltatókat az optimális működés kialakítására.
Kérdés:A települési önkormányzat csak a teljesítést követően adhat ki igazolást a közszolgáltató részére, ez 45 önkormányzat esetén minimum egy hét, ezt követően 15 nap a szolgáltatási díj megállapítása és a számla kibocsátása után 30 nappal fizet az NHKV. Ez a ZHR fizetésképtelenségét idézi elő, ami a közszolgáltatás felhagyását jelenti a bevezetőben vázolt okok miatt.
Válasz: A Koordináló szerv részéről nem cél a közszolgáltatók fizetésképtelenségének előidézése. Konkrét válasz, forgatókönyv megadása csak az NFM rendeletek elfogadása, jóváhagyása után lehetséges. A szolgáltatási díj kifizetéséről az NFM rendelet tartalmaz előírásokat, melynek tervezetét a Kormány honlapján keresztül megismerhetik. A rendelet megalkotása során a Koordináló szerv csupán javaslattételi joggal rendelkező, nem jogalkotó szervezet. Javaslatainkat arra tekintettel tettük, hogy a közszolgáltatók likviditási helyzetének romlása az átmeneti időben elkerülhető legyen.
Kérdés:Elkülönített gyűjtés pozitív korrekciós tényezőnél, ha nem éri el pl. a10 kg-ot a fejenkénti bontás, akkor ezt nem egyáltalán nem is lehet érvényesíteni? Ha így van, akkor felesleges folytatni biz. településeken a házhoz menőt, mert csak költség a közszolgáltatónak, de bevétele nem származik belőle. Ha más településen megvan az egy főre előírt mennyiség, akkor lehet csak azokra külön rész-korrekciós tényezővel számolni, vagy csak egységesen kezelhető a szolgáltatási körzet?
Válasz: A korrekciós tényezőket arányosítva, minden esetben a teljesítés vagy a nem teljesítés arányában kell figyelembe venni. Nem lesz mindegy, hogy egyáltalán nem végzi az elkülönített gyűjtést vagy legalább bizonyos területen, bizonyos mennyiséget összegyűjt. Egy közszolgáltató a teljes közszolgáltatási területre egy szolgáltatási díjat fog kapni a vonatkozó képlet alapján.
Kérdés 1: Jól értelmezem? Azon közszolgáltatók ahol egytényezős díjat állapítottak meg ott a korrekciós érték maximuma 160% azaz 4,3792 Ft/liter minimuma 40% azaz 1,0948 Ft/liter. Ahol kéttényezős díjat állapítottak meg ott a korrekciós érték maximuma 130% azaz 3,5581 Ft/liter minimuma 70% azaz 1,9159 Ft/liter.
Kérdés 2: Jól számolok? A negatív korrekció összege (aki semmit nem csinál jól) -1,047 Ft/liter eredmény 1,69 Ft/liter, a pozitív korrekció összege (aki mindent jól csinálunk) +2,09 Ft/liter eredmény 4,827 Ft/liter. Ezek szerint nem fűződik anyagi érdeke a közszolgáltatónak, hogy minden pozitív korrekciós tényezőt teljesítsen. Ha semmit nem csinál jól a közszolgáltató egytényezős díj esetében is meg kell kapja az 1,69 Ft/liter; kéttényezős díj esetében pedig nem lehet kevesebb mint 1,9159 Ft/liter a szolgáltatási díj.
Kérdés 3: Mikor lesz hatályos NFM miniszteri rendelet?
Válasz: Végleges válasz a vonatkozó NFM rendelet elfogadása, kihirdetése után adható meg.
Kérdés: Hol olvasható a véglegesített kormányrendelet?
Válasz: A végleges Kormányrendeletek a Magyar Közlönyben megjelentek.
Kérdés: Várható-e a közszolgáltatási díjak olyan változása, amely a rezsicsökkentésen túl az egyenlő szolgáltatási színvonalat figyelembe veszi, eltűnhetek-e a nagyságrendi különbségek a közszolgáltatási díjakban? (Több kistelepülésen, ahol jelenleg alacsonyabb a szolgáltatási paletta, nagyságrendekkel magasabb díjat fizetnek, mint egy városban, sokkal szélesebb körű szolgáltatás mellett. Fontos megjegyezni, hogy a vidéki, falusias életmódot folytató településeken élők nagy része nem igényli például a bio gyűjtést, vagy a papír elszállítást.) Javasoljuk a lakosság eltérő igényeit, életszínvonalát, szokásait a szabályozásban figyelembe venni.
Válasz: A közszolgáltatási díj változását a Koordináló szerv általi számlázás nem okozhatja, a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése az egyik fő feladat. A szolgáltatási színvonal egységesítése hosszabb távon kikényszerítheti a közszolgáltatási díjak egységesítését is, azonban erre 2018 előtt nem látunk esélyt. Mind ezek mellett felhívjuk a figyelmet, hogy a közszolgáltatási díj megállapítása a Ht. 47/A § alapján történik, így kérjük, hogy a kérdéssel a közszolgáltatási díj mértékét érintő kérdésekkel a javaslattételi, illetve megállapítási joggal felruházott szervezetekhez fordulni szíveskedjenek.
Kérdés: Ki dönti el (vizsgálja ki), milyen módon, hogy a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján kiállított számla helyességének az Ügyfél részéről történő vitatása jogos, vagy jogtalan?
Válasz: Az ügyfél általi számlareklamáció elbírálása a számlában szereplő vitatott, reklamált tételektől függ. Mivel a számlát a Koordináló szerv állította ki, az elbírálás az ő feladata a közszolgáltató adatszolgáltatását, adott esetben álláspontját figyelembe véve.
Kérdés: Weingartner Balázs elnök-vezérigazgató Úr előadásában a „közszolgáltatási díj beszedése a lakosságtól” szerepel az NHKV ZRt. feladatit bemutató dián. A nem természetes személyek közszolgáltatási díját nem az NHKV ZRt. szedi be?
Válasz: Valamennyi ingatlanhasználó közszolgáltatási díját a Koordináló szerv számlázza és szedi be, így a nem természetes személyek közszolgáltatási díját is.
Kérdés 1: A társasházak, lakásszövetkezetek a közszolgáltatási díjat jelenleg fizethetik egyben, vagy valamilyen szisztéma szerint megosztva az egyes albetétek között. Létezik olyan rendszer /pl. Marcaliban/, amelyben az egyes edényekre eső közszolgáltatási díj felosztását – a közös képviselő, és/vagy az egyes ingatlanhasználók adatszolgáltatása alapján – a közszolgáltató végzi el úgy, ahogy a társasház közgyűlése azt meghatározta (pl.: létszám arányosan, % arányosan, lakásnagyság alapján, egyenlő részben, stb.) A jövőben a társasházi díjfelosztást ki végzi? Lesz-e rá lehetőség? Vagy minden társasház a használt edényméret alapján egyben fizet?
Ha az önkormányzat a közszolgáltató részére (a társasházi díj elosztásához kapcsolódó kompenzációt fizetett (annak érdekében, hogy az egyes ingatlanhasználóknak a rezsicsökkentés biztosítható legyen), miképpen valósul meg a rezsicsökkentés, ha az önkormányzat a jövőben nem fizet kompenzációt, és az edényméretek nem változnak, ezért a díj felosztásával a rezsicsökkentést meghaladó összegű díj adódik ingatlanhasználónként (albetétenként) ?
Kérdés 2: Azokon a településeken, ahol jelenleg az önkormányzat a közszolgáltatónak a Közszolgáltatási szerződésben lefektetett kompenzációt fizeti a közszolgáltatási díjon felül, ez a kompenzáció megilletheti-e a jövőben a szolgáltatót?
Válasz: A közszolgáltatási díj eddigi fizetésének módja a Koordináló szerv általi számlázással nem változik. A közszolgáltatási díj számla a közszolgáltatók adatszolgáltatása alapján kerül kiállításra, így az eddigi társasházi, lakásszövetkezeti felosztási arányokon, megoldásokon változtatni nem szükséges, kivéve, ha az ingatlanhasználó ezt külön kéri, figyelembe véve a helyi önkormányzati rendeletben foglaltakat. Az önkormányzatok általi kedvezmények is változatlanul megmaradhatnak azzal a módosítással, hogy a kedvezmény összegét a közszolgáltató helyett a Koordináló szerv részére kell megfizetni.
Minden más, az önkormányzat által a közszolgáltatónak a közszolgáltatási díjon felül fizetett kompenzáció elbírálása csak a konkrét ok és cél ismeretében bírálható, véleményezhető.
Kérdés 1: Ha az NHKV, akkor mi alapján? Jelenleg m3 alapú az elszámolás, és közvetlenül az Önkormányzat fizeti meg havonta.
Kérdés 2: Ha a közszolgáltató fogja továbbra is számlázni (ez is elhangzott a konferencián), akkor hogy teheti azt meg, hiszen a Ht. 42. § (5) szerint a közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási nem végezhet?
Kérdés 3: Jelenleg több Önkormányzattal megkötött közszolgáltatási szerződésünk része a fentieken kívül még a temetői hulladék elszállítása konténerből, melyet szintén az Önkormányzat fizet meg, a konténer ürítése pedig bejelentést követő munkanapon történik, erről szállító készül, mely a számla melléklete. A kérdés ugyanaz, ki számlázhatja ezentúl ezeket, ha az NHKV akkor hogyan jut el hozzá pl. a szállító, ha a közszolgáltató közvetlenül, akkor megteheti e egyáltalán?
Kérdés 4: A 4. pont alapján létezik a téli időszakban karácsonyfagyűjtés is, melyet szintén az Önkormányzat fizet meg havonta m3 alapján.
Kérdés 5: A 4. pont alapján létezik az őszi időszakban a lomtalanítás mintájára kizárólag zöld hulladékgyűjtési akció (levágott ágak, nyesedék, gallyak). Ezeknek mi lesz a sorsa?
Válasz: Amennyiben az illegális hulladék felszámolása a közszolgáltatási szerződés része, úgy a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv fogja számlázni. Az illegális hulladékra vonatkozó, a Koordináló szerv álláspontját, annak megfogalmazása után a honlapunkon közzé fogjuk tenni. Az illegális hulladékra vonatkozóan leírtak érvényesek a temetői hulladékokra is, amennyiben azok a települési szilárd hulladék kategóriába tartoznak. A karácsonyfa gyűjtés az OHKT tervezetébenben leírtak alapján a közszolgáltatás zöld hulladékra vonatkozó része, amely évi 10 alkalommal a normál közszolgáltatás részét képezi. Minden egyedi megrendelésre végzett feladat, amennyiben az települési szilárd hulladékot érint, és a közszolgáltató végzi a közszolgáltatás keretében, annak elszámolására a fent leírtak vonatkoznak (pl.: városi rendezvény hulladéka). Az edény kiszállítása és biztosítása nem a közszolgáltatás része, azt a közszolgáltató, mint közszolgáltatáson kívüli tevékenység szabadon végzi és számlázza. További kiegészítés az E/1 és E/2 kérdésekre adott válaszunkban található.
Kérdés: Mi lesz a sorsa az egyedi megrendeléseknek, melyeket eddig a közszolgáltatók megoldottak, hiszen közszolgáltatás körébe tartozó hulladékról van szó. Pl. városi rendezvény, fesztivál, ahol egyéb költségek is felmerülnek (pl edények kiszállítása stb.) ez is maradhat a közszolgáltatóknál?
Válasz: Amennyiben az illegális hulladék felszámolása a közszolgáltatási szerződés része, úgy a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv fogja számlázni. Az illegális hulladékra vonatkozó, a Koordináló szerv álláspontját, annak megfogalmazása után a honlapunkon közzé fogjuk tenni. Az illegális hulladékra vonatkozóan leírtak érvényesek a temetői hulladékokra is, amennyiben azok a települési szilárd hulladék kategóriába tartoznak. A karácsonyfa gyűjtés az OHKT-ben leírtak alapján a közszolgáltatás zöld hulladékra vonatkozó része, amely évi 10 alkalommal a normál közszolgáltatás részét képezi. Minden egyedi megrendelésre végzett feladat, amennyiben az települési szilárd hulladékot érint és a közszolgáltató végzi a közszolgáltatás keretében, annak elszámolására a fent leírtak vonatkoznak (városi rendezvény hulladék).Az edény kiszállítása és biztosítása nem a közszolgáltatás része, azt a közszolgáltató, mint közszolgáltatáson kívüli tevékenység szabadon végzi és számlázza.
Kérdés: Az NHKV elvileg a lakossági mellett a közszolgáltatás körébe tartozó közületi/intézményi vegyes hulladék számlázását is átveszi. A közületeink nagy része bejelentést követő munkanapon kéri a konténer kiürítését (1100 l, vagy 4200 l vagy ennél nagyobb is létezik, akár tömörítős is). Ezek havonta vannak számlázva a cégeknek, a bejelentett igények száma alapján, melyekről szállító készül, mely a számla alapja. Ezt hogy fogja kezelni az NHKV április 1. után? Az első számlákat már májusban kellene küldeni.
Válasz: A közszolgáltatási díj számlázásához szükséges dokumentumok kezelése a számlázás indításához igazodóan kerül véglegesítésre, figyelembe véve a közszolgáltató és az ingatlanhasználó között a közszolgáltatásra vonatkozó szerződések tartalmi módosítását is.
A leírt közszolgáltatás körébe tartozó tevékenységek utáni számlázást a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján fogja kezelni a Koordináló szerv. Ezen ingatlanhasználókkal fennálló jelenlegi közszolgáltatásra vonatkozó szerződések módosítása válik szükségessé, melynek formája és tartalma jogi egyeztetés alatt van. Amennyiben a Koordináló szerv álláspontja, javaslata kialakításra kerül, arról az érintettek tájékoztatást kapnak.
Kérdés: Társaságunk végez olyan szolgáltatást is mind lakosságnak, mind közületnek/intézménynek, mely nem a közszolgáltatás része. Ilyen az edénymozgatás (ha pl. a társasház nem vállalja, hogy reggel kigurítsa a konténereket időben) vagy a közszolgáltató saját tulajdonában lévő gyűjtőedényeinek használatba adása (kommunális hulladék gyűjtésére, mert szelektív gyűjtésre térítésmentesen biztosítjuk az edényt). Ezekre a díjtételekre a rezsicsökkentés sem vonatkozik, és az NHKV-nak sem lehet köze hozzá. Ez idáig ezeket a díjtételeket a közszolgáltató számlázta a közszolgáltatási díjjal együttesen egyazon számlában. Ezt követően lesz olyan ügyfél, aki az NHKV-tól is kap számlát, és a közszolgáltatótól is.
Válasz: Leírtak szerint lesz olyan ügyfél, aki számlát kap a közszolgáltatótól és a Koordináló szervtől is. A közszolgáltatási díjban nem érvényesített a közszolgáltatásnak részét nem képező szolgáltatásokkal kapcsolatos elszámolásokat a közszolgáltató végzi a továbbiakban is.
Kérdés: Mi van abban az esetben, ha pl. április 14-én kell helyesbítő v. sztornó számlát kiállítanunk, korábbi időszakot illetően?
Továbbá a többlethulladék elszállítására szolgáló zsákokról sem lehet ezek alapján számlát kiállítani, mivel ezek is rezsicsökkentett számlák, illetve alkalmazni kell a kötelező számlaképet a lakossági ügyfelek vonatkozásában.
Válasz: Amennyiben a helyesbítő, vagy stornó számla a 2016. március 31. előtti teljesítési időszakra vonatkozik, a közszolgáltató szabadon végezheti a számlázással kapcsolatos műveleteket. Zsákokra megfogalmazott leírással egyet értünk a 2016. április 01. után teljesített közszolgáltatás esetén.
Kérdés: Jelenlegi zsákértékesítés: Standard díj:
Gazdálkodó szerv részére 120 l: 464,566 ,-/db 3,871.-/liter 2,737.-/liter
(erről nem kell rezsicsökkentett számlát kiállítani, de a továbbiakban ezek szerint nem állíthatjuk ki, mivel a zsák díja a szolgáltatást tartalmazza!)
Lakos 120 l: 417,323 ,-/db 3,477.-/liter 2,737,-/liter
Üdülős 120 l: 75,- 0,492,-/liter 2,737.-/liter
(szolgáltatást nem tartalmaz)
Egyrészt a társaság székhelyén, KÉSZPÉNZBEN, számla ellenében, azonnali zsákátadás. Ezen túl csak szállítólevél, majd valamikor számlát kap és fizet az ügyfél, HA fizet. Például egy darab 530,- os zsák árát még a NAV sem fogja behajtani.
Továbbá sem adójogi sem számviteli szempontból a jelenleg hatályos jogszabályoknak ez a számlázás nem felel meg. Teljesítés történik, egy általunk beszerzett és szolgáltatás értékével megnövelt értékesítés, aminek áfáját valószínűleg majd csak hónapokkal később fizetem meg?! Havi áfabevallók vagyunk.
A 75,–os zsákról nem kell rezsicsökkentett számlát kibocsájtani, mivel azt csak azok vehetik igénybe – üdülő ingatlan használók – akik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat kifizették a meghatározott – 6 hó – időszakra, és csak akkora darabszámban, ami a heti egyszeri ürítést lefedi. Szünetelés esetén pedig a szünetelés időszakával csökkentett időszak heti egyszeri ürítésének megfelelően.
Akkor a 75,–os üdülő ingatlan használók által beszerezhető zsákot továbbra is értékesíthetjük? (mivel már feltételezi a közszolgáltatási díj rendezettségét!)
Másrészt alvállalkozónk székhelyén illetve a polgármesteri hivatalban, valamint kihelyezett ügyfélszolgálatainkon is történik zsákértékesítés. Feltételezhetően ők már adhattak is el zsákot, mi lesz ennek árával és számlázásával?
Akkor ezeken a kihelyezett értékesítési helyeken is csak szállítólevélre vihetik el az ügyfelek a zsákot? Eddig a rezsicsökkentett számlázással érintett zsákok számlázása úgy történt a kihelyezett területen, hogy nyugtát állítottak ki, ami minden hónapban, (MIVEL HAVI ÁFA BEVALLÓK VAGYUNK!) bekerült a könyvelésre, és elkészítettük a rezsicsökkentett vagy nem rezsicsökkentett számlát, majd postáztuk az ügyfelek részére.
A zsákértékesítésre vonatkozóan, mivel némelyik Önkormányzat egyértelműen nem enged üdülő ingatlan használóknak szüneteltetést, konkrét darabszám áll rendelkezésre az általuk megvásárolható zsákok mennyiségéről.
Amennyiben szünetelnek akkor a megvásárolható zsákok darabszámát kinek kell nyilvántartani, abban az esetben ha nem értékesíthetjük közvetlenül mi a 75,–os zsákot?
Válasz: Amennyiben a 75,- -ös zsák nem tartalmazza a közszolgáltatás díját, mivel azt a zsák vételtől függetlenül az ingatlanhasználó külön számlára megfizette, a közszolgáltató szabadon értékesíti a zsákot és számlázza a szolgáltatást nem tartalmazó díjat az ingatlanhasználó felé. Alvállalkozó is csak számla nélkül ad át zsákot. A közszolgáltatási díj kiszámlázásához a közszolgáltató adatszolgáltatás keretében tudatja a Koordináló szervvel a kiosztott zsákok mennyiségét, és méretét. A Koordináló szerv ez alapján számlázza a közszolgáltatási díjat és fogadja be a szolgáltatási díjról szóló számlát. A 2016. április 01. után önhibájukon kívül a közszolgáltatók által eladott és kiszámlázott zsákok díját a Koordináló szervvel az első adatszolgáltatás után elszámolják.
Kérdés: Lesz-e a Megfelelőségi vélemény kiadásának a közszolgáltatók részéről költség-vonzata?
Válasz: Megfelelőségi vélemény kiállítására jelenleg törvény vagy rendelet a közszolgáltatók részére költséget (eljárási díjat) nem állapít meg.
Kérdés: A 69-es Kormányrendelet hiányában a 7.§ (1) szerintieket OHKT hiányában vajon hogy gondolják?
A (2) szerinti eljárás először csak arról szólna, hogy ha megfelelően adat-szolgáltattál, és nincs OHKT követelmény, akkor megkapod a megfelelőségit, vagy van a tarsolyukban valami titkos, bosszantó dolog (pl. OHKT)? Az első megfelelőségi véleményt már feltételekhez is köthetik (feladat, határidő…., de milyenekre lehet számítani?)
Van esetleg sztenderd-jük, „megfelelőségi vélemény kiadásának feltételei” c. nyomtatványuk, pl.?
Válasz: Kérjük a kérdést konkrétabban megfogalmazni. Megfelelőségi vélemény kiadásához szükséges adatszolgáltatás tartalma a honlapunkon kerül közzétételre.
Kérdés: Megteheti-e az ellátásért felelős szerv, hogy a közszolgáltató részére a teljesítési igazolást nem adja ki? Ha megteszi annak ellenére, hogy a Közszolgáltatási szerződésben vállalt feladatait a közszolgáltató teljesítette, a közszolgáltató kihez fordulhat?
Válasz: Amennyiben az önkormányzat nem állította ki határidőre a teljesítés igazolást, javasoljuk, hogy a közszolgáltató e nélkül teljesítse adatszolgáltatási kötelezettségét és e mellett irányban jelezze a teljesítés igazolás hiányát (okát). Felhívjuk a figyelmüket a Kormány honlapján is elérhető szolgáltatási díjról szóló NFM rendelet tervezetének 5 § (3) (4) bekezdésében foglaltakra. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy az ellátásért a kötelezően ellátandó feladat címzettje, végső soron az önkormányzat felelős, ha nem gondoskodik a teljesítésigazolás kiadásáról – akár a kifogásai, jogkövetkezményei feltüntetésével – az ellátás folyamatosságát veszélyezteti, amelynek felelőssége ez esetben őt terheli.
Kérdés: Milyen módszerrel biztosítható a két különálló ügyfélszolgálat hatékony működtetése annak ismeretében, hogy a közszolgáltató ügyfélszolgálatán jelenleg az észrevételek döntő többsége a számlázás és a tényleges szolgáltatás szinkronban lévőségét kérdőjelezi meg? Az ürítések számát és edényméretet a közszolgáltatóval, a számla tartalmát az NHKV ügyfélszolgálatával kell egyeztetni? Ez az Ügyfél ide-oda küldözgetéséhez vezethet. Javasoljuk, hogy a közszolgáltatónak teljes rálátása legyen egy online rendszeren keresztül, megfelelő hozzáférési jogosultságokkal az ügyfél folyószámlájához, a jogi felhatalmazást a közszolgáltatóknál meg kel hagyni a személyes adatok kezelésére.
Válasz: A Koordináló szerv ügyfélszolgálata kidolgozás alatt van, annak rendelkezésre állásáról az érintetteket tájékoztatjuk, a beérkezett javaslatokat megfontoljuk. Mindaddig a honlapon szereplő elérési csatornák biztosítják az ügyfélszolgálati feladatokat.
Kérdés: Mit jelent az ügyfélszolgálat nem teljes lefedettségű biztosítása? A Ht. szerint csak a székhelyen kell működtetni személyes ügyfélszolgálatot. Ez változik?
Válasz: Az ügyfélszolgálatra vonatkozó elvárásokat Ht., a fogyasztóvédelemre vonatkozó jogszabályok, valamint az OHKT tervezetében megfogalmazottak figyelembe vételével kívánja a Koordináló szerv elbírálni.
Kérdés 1: A konferencián elhangzott, hogy lesz az NHKV-nak is ügyfélszolgálata. Ez csak Budapesten fog működni telefonos elérhetőséggel, vagy megyeszékhelyeken, esetleg megyei jogú városokban is?
Kérdés 2: Eddig a közszolgáltatási díjat, ha valaki úgy gondolta, be tudta fizetni készpénzben is a házi pénztárunkban. Az április 1.-ét követő teljesítések vonatkozásában jól gondoljuk, hogy erre a közszolgáltatók ügyfélszolgálatán nem lesz lehetőség, hisz más nevében kellene eljárni?
Kérdés 3: A számlázási és szállítási ügyek olyan szervesen kapcsolódnak egymáshoz, hogy amennyiben nem jut el egy-egy információ az NHKV és a Közszolgáltató közti adatközlésekben, akkor ebből egymásra mutogatások egész sora alakulhat ki. A lakosok nem fogják tudni melyik üggyel hova menjenek, előfordulhat az is, hogy 2 helyen kell elintézni egy ügyet.
Válasz: Ez a feladat megmarad a közszolgáltatónál, de e mellett a Koordináló is működtetni fog ügyfélszolgálatot az általa végzett, az ingatlanhasználókat érintő tevékenység kapcsán. A Koordináló ügyfélszolgálatának elsődleges feladata a közszolgáltatói ügyfélszolgálat megfelelő információval történő ellátása. Összegezve a közszolgáltatók végzik a személyes ügyfélszolgálati tevékenységet a továbbiakban is, melynek zökkenőmentes ellátásához a Koordináló minden támogatást megad. A közszolgáltatók általi ügyfélszolgálatok helyének és számának jelenlegi helyzetébe a Koordináló nem tervez változtatást, ez továbbra is az önkormányzat és a közszolgáltató megállapodásán múlik. A közszolgáltató által működtetett ügyfélszolgálat indokolt költségeire a Koordináló által fizetett szolgáltatási díj adja a fedezetet.
A járási hivatalok bevonása jelenleg nincs tervezve. A közszolgáltató ügyfélszolgálata a hozzá beérkező valamennyi ingatlanhasználói kérdést, bejelentést továbbra is meg kell hogy tudjon válaszolni. Az ügyfélszolgálatnak a jelenlegi elképzelések szerint legalább két számítógépes programot kell majd használnia. A meglévő mellé egy jogosultsági rendszeren keresztül a Koordináló fogja biztosítani a hozzáférést az ingatlanhasználókról nála vezetett és nyilvántartott információkhoz. Az ügyfélszolgálati rendszer összekapcsolódásának és működésének szabályrendszere kidolgozás alatt van. Alapvető közös cél kell hogy legyen: a szolgáltatást igénybe vevő a lehető legkevesebbet érzékelje a Koordináló szerv belépéséből a közszolgáltatási rendszer minden elemében zökkenőmentesen működjön tovább.
Az ingatlanhasználó folyószámláját az ügyfélszolgálatok az új rendszerben is látni fogják, ennek megfelelően a releváns tájékoztatást meg fogják tudni adni.
Célszerűségi okokból az ügyfélszolgálatokon terveink szerint a készpénzes számlabefizetés lehetősége megmaradna, melynek informatikai és pénzügyi, számviteli háttere kidolgozás alatt van.
A Koordináló szerv általános kiegészítő tájékoztatással fogja segíteni a közszolgáltatók eddig is végzett ügyfélszolgálati munkáját. Természetesen nem kizárt a Koordináló közvetlen kommunikációs kapcsolata sem az ingatlanhasználókkal, de természetesen a kétféle kommunikációnak összhangban kell lennie.
A szolgáltatás igénybe vevője igényeivel és panaszaival a továbbiakban is a közszolgáltató ügyfélszolgálata felé fordulhat. Az edényméret változtatás érinti a közszolgáltatási díjat, tehát az ilyen irányú fogyasztói módosítási igény számlázási oldali átvezetését a Koordinálónak biztosítani kell, melynek informatikai háttere kidolgozás alatt van.
Az edényzettel kapcsolatos fogyasztói kérdések intézése változatlanul közszolgáltatónként az eddig megszokott rend és eljárás szerint történhet azzal, hogy ennek számlázási oldali átvezetését a Koordinálónak biztosítani kell, melynek informatikai háttere kidolgozás alatt van.
A Ht. 53 § a közszolgáltatók számára továbbra is előírja és meghatározza ezen kötelezettséget, és annak keretében teljesítendő feladatokat. A működés további elvárt és szükséges feltételeiről a Koordináló szerv és a közszolgáltatók megállapodhatnak.
Kérdés 1: A 2016.04.01-től aktív NHKV hírportálra a még nem módosított szerződéseket és helyi rendeleteket is fel kell tölteni annak érdekében, hogy a közszolgáltató szolgáltatási díjat kapjon, vagy csak a már módosított dokumentumokat?
Kérdés 2: A 2016.04.01-től aktív NHKV hírportálon a Regisztrációnál a „Megbízási dokumentum” alatt milyen dokumentumot kell érteni? (Az Adatszolgáltatás pontban kell feltölteni a helyi rendeleteket és a Közszolgáltatási szerződéseket.)
Kérdés 3: A 2016.04.01-től aktív NHKV hírportálon több képviselőt is meg lehet-e adni? Ez a képviselő nem a cég aláírásra jogosult képviselője kell, hogy legyen, hanem a szakmai kapcsolattartó?
Válasz: Adatszolgáltatás teljesítéséhez úgynevezett adatbekérő felület teljes üzemelése után tudjunk megadni válaszunkat. A honlapra adatszolgáltatásként a módosított szerződéseket, rendeleteket, dokumentumokat szükséges feltölteni. A honlapon megváltoztatásra került a mező elnevezése. A mező neve: “Közszolgáltatói meghatalmazás”. Kérjük, hogy ide az az aláírási címpéldányban szereplő személy által adott meghatalmazást töltsék fel. Kérjük, hogy a honlapon található mintát töltsék ki. Több meghatalmazott személyt is meg lehet adni. Ebben az esetben mindenkinek egyesével kell regisztrálnia, és a személyére szóló meghatalmazást és az aláírási címpéldányt feltöltenie. A meghatalmazott személynek kell az adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó feladatokat ellátnia.
Kérdés 1: A zöldhulladék gyűjtését a falusias környezetben a lakosság egyáltalán nem igényli. Komposztáláshoz házi kisberendezést és segédanyagot viszont a közszolgáltató biztosíthat. Egyenértékű megoldásként javasoljuk kezelni a házi komposztálás bevezetését és segítését a bio gyűjtés megvalósításával (vagy kombinált alkalmazását), tekintve, hogy a hulladékképződés megelőzése a hulladékhierarchia magasabb szintjén található, mint a komposztálással történő hasznosítás.
Kérdés 2: Minőségi követelményként a szervezet szabályozottsága érdekében szintén pozitív tényezőként javasoljuk figyelembe venni, ha a közszolgáltató irányítási rendszert működtet. Az MSZ EN ISO 9001-es és a 14001-es szabványok szerint auditált szervezetek kötelesek a folyamatos fejlesztésre, e rendszer fenntartásával, kontrolljával a közszolgáltatók teljesítménye növelhető. Törvényi kötelezés erre sincs, ugyanakkor a minőségi szolgáltatás a szabályozott folyamatok nélkül elképzelhetetlen.
Válasz: Javaslatot megfontoljuk, észrevételeket köszönjük!
Kérdés 1: 69/2016.(III. 31.) Korm. rendelet
Kérdés 2: Mivel az önkormányzatoktól nem egyformán meghatározható időpontokban kapjuk az adatszolgáltatásokat vagy nem is kapunk, az ebből származó hátrányos következmények is minket sújtanak majd?
A kormányrendelet értelmében, az is a mi kötelezettségünk, hogy az önkormányzatok rendeleteit a hatálybalépésétől számított 10 napon belül közöljük. A legtöbb önkormányzat erről minket akár féléves késéssel értesít, ha értesít.
A Fogyasztóvédelmi törvény értelmében a nem panasz jellegű, ügyfelektől érkező bejelentések, adatváltozások, fizetéssel kapcsolatos tájékoztatások, számlázással kapcsolatos tájékoztatások megválaszolási határideje 30 nap. Az adatszolgáltatást az NHKV felé 5 napon belül kell teljesíteni. Akkor ez azt jelenti, hogy az eddigi 30 nap 5 napra csökken, mivel eddig mondjuk, ha a beérkezéstől számított 12. napon foglalkoztunk a bejelentéssel- teljesen megfelelve a hatályos Ftv.-nek – , ezt most nem tehetjük meg, foglalkozni kell vele 5 napon belül!
Mindezekre tekintettel, a negyedéves adatszolgáltatásnak nincs jelentősége, illetve értelmetlen, mert ha a változásokat szinte azonnal közöljük, akkor, amit nem közlünk változásként természetesen marad a régiben.
Mi történik akkor, ha az ügyfél a bejelentését illetve panaszát, egyéb közlendőjét NEM NEKÜKNK, HANEM A NHKV ZRT.-nek küldi meg közvetlenül ezután. Az NHKV értesít majd minket is, hogy a közszolgáltatást időben el tudjuk végezni az érintett ingatlan vonatkozásában? (Esetleg továbbítja felénk azonnal a levelet, ill. bejelentést?)
Válasz: Adatváltozás közlése 5 napon belül rendeletben meghatározott, melynek gyakorlati kivitelezése a honlapon keresztül valósul meg. Adatszolgáltatással nem csak számlázási adat érintett. A változás mielőbbi közlése a Koordináló szerv számára fontos információkat tartalmazhat. Koordináló szervhez beérkező adatváltozásról az érintett közszolgáltatót a Koordináló szervnek tájékoztatnia szükséges.
Kérdés: Lesz közös kerete az adatigény/adatszolgáltatásnak? (április 30 a Hi.)
Válasz: Az adatszolgáltatásra vonatkozó bekérendő információk és az adatszolgáltatás módja az elfogadás alatt lévő NFM rendeletben kerül meghatározásra és honlapunkon is közzétételre kerül.
Kérdés 1: A Ht. házhoz menő rendszerű szelektív gyűjtést ír elő, a „Minimálisan ellátandó feladatok” között miért nem szerepel ennek a követelménye?
Kérdés 2: Mi számít a „papír 10 kg/fő/év és üveg 6 kg/fő/év és műanyag 4 kg/fő/év és fém 1 kg/fő/év” követelmény teljesítésének? A gyűjtött, vagy az előkezelt (leválogatott, bálázott) mennyiség? Ha a gyűjtött; hogy kezeli a jogszabály-tervezet a keverten gyűjtött anyagáramokat?
Válasz: Az OHKT tervezetrében megfogalmazottak nem mentesítenek a törvényben, jogszabályban megfogalmazottak betartása alól.
Az OHKT tervezetében meghatározott kg/fő/év csomagolási hulladék követelmény a hasznosított hulladékmennyiségre vonatkozik.
Kérdés: Ott, ahol a lomtalanítás megoldása az Ügyfelekkel egyedileg egyeztetett módon és időpontban valósul meg, azt természetesen nem minden ingatlanhasználó veszi igénybe. Az egy időpontra szervezett, út szélére kirakott megoldást sem. Tekinthető-e, hogy megfelel mindkét módszer az alábbi követelményeknek: „a megoldás alkalmas legyen a nagyságrendileg 10 kg/fő/év mennyiségű lomhulladék gyűjtésére és szállítására. A lomtalanítás elvégzése, biztosítása évente egy alkalommal kötelező”?
Válasz: Alap esetben igen abban az esetben ha a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján megállapítható, hogy a közszolgáltató évente legalább egyszer biztosítja valamennyi ingatlanhasználó részére a lomtalanítás megszervezését. Az elbírálásnál mérvadó az OHKT tervezetében leírtak, továbbá a Ht. és végrehajtási rendeleteiben foglaltak. A teljesség igénye nélkül például a házhoz menő lomtalanítás esetében megfogalmazott elvárást tartalmaz a Ht. 40 § (3) bekezdése.
Kérdés: A lomtalanítások éppen most folynak a településeinken, április 1.-et követően már az NHKV állítja ki a számlát? (A jelenlegi rendszerünk szerint a teljesítést követő 15 napon belül küldjük is a számlát az érintett Önkormányzatnak, azaz ha április 1.-én megtörténik az akció, a számlát már 15.-re el kell készíteni.) Ha az NHKV állítja ki, hogyan mellékeli majd a mérlegjegyeket, ami a számla alapja? Van, ahol m3 van ahol kg alapú az elszámolás. Van, ahol bizonyos mennyiség felett kell csak fizetni, mert egy részét tartalmazza a lakossági díj. Van, ahol egyáltalán nem kell fizetni. Van, ahol a teljes mennyiség után térít az Önkormányzat. Ezeket a helyzeteket hogyan fogja kezelni az NHKV, április 1.-től?
Válasz: A felvetett kérdés csak az önkormányzati rendelet, a közszolgáltatási szerződés és az OHKT együtt értelmezése mellett válaszolható meg konkrétabban. Alapelvként leírható, hogy az OHKT-ben meghatározottakon felüli többlet szolgáltatás költségét a megrendelő fizeti meg, továbbá vagyoni elemek amortizáció fedezetként fizetett díjak a szolgáltatási díjba beleértendőek.
A lomtalanítás a közszolgáltatók kötelező közszolgáltatási feladatai között szerepel, ennek megfelelően az OHKT meg fogja határozni az erre vonatkozó minimális előírásokat. Az OHKT tervezetéban előírtakon felüli többlet szolgáltatás megfizetése lesz a jövőben csak az önkormányzat feladata. Javasoljuk az OHKT elfogadásáig az esetleges többlet szolgáltatások számlázásának felfüggesztését, vagy amennyiben a számlázás megtörténik a későbbi kompenzáció lehetőségének meghagyását. Az NHKV számlázásához szükséges valamennyi adatot meg kell adni a közszolgáltatónak az előírt adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése során.
Kérdés: Az önkormányzatunk településén a lomtalanítás is házhoz menő és szelektíven szállítjuk el a hulladékokat is, melyeket ezt követően megválogatunk, és a haszonanyagot értékesítjük. Ha a lomtalanítás már április 1.-től az NHKV fennhatósága, de a szelektív hulladék kereskedelem még nem, akkor itt keletkezik egy ellentmondás.
Válasz: Ellentmondás nincsen, hiszen a lomtalanítás továbbra is a közszolgáltató feladata. A közszolgáltatáson kívüli tevékenység továbbra is a közszolgáltató saját hatásköre, annak minden felelősségével és elszámolásával. A közszolgáltatásként végzett, közszolgáltatás körébe tartozó hulladékok utáni elszámolás a közszolgáltatási díjon kell, hogy történjen, melyről a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a Koordináló szerv állít ki számlát.
Kérdés 1: A vegyesen gyűjtött hulladék mechanikai – biológiai előkezelésével 20 % anyagában hasznosítható hulladék nem válogatható ki; ha igen, akkor a visszanyert haszonanyag rossz minőségű, anyagában hasznosításra nagyrészt alkalmatlan. A vegyesen gyűjtött hulladék előkezelése után keletkező anyagok hasznosítási %-át – és nem módját – célszerű meghatározni, amíg nem épül ki olyan hasznosítói rendszer, amely átveszi a szennyezett haszonanyagot anyagában történő hasznosításra.
Tapasztalati adatok alapján a vegyes hulladékot előkezelő mű (MBH) az alábbi anyagokat és arányszámokat tudja teljesíteni (az értékek a kiszolgált terület lakosságának életszínvonalától, életmódjától, valamint az elkülönített gyűjtési rendszer kiépítettségétől függően eltérhetnek):
Kérdés 2: A „legalább 30-35 %”, vagy „legalább 10-15 %” megfogalmazás kezelhetetlen, a „legalább” szóhoz egy küszöbszámot kell rendelni; „legalább 30 %”, „legalább 10 %”, mert nem értelmezhető a 30-35 és a 10-15 %-ok közötti teljesítmény.
Kérdés 3: Aránytalanul magas korrekciós tényező a „háztartási hulladékhoz hasonló vegyesen gyűjtött hulladékból anyagában hasznosítható frakció kiválasztása mechanikai, optikai kezeléssel a bemenő hulladék legalább 20%-a”. Javasoljuk inkább az elkülönített gyűjtést preferálni, nem a szennyezett csomagolások kiválogatását anyagában hasznosításra, hiszen a hasznosíthatóság minőségi követelményeit az utóválogatott frakciók nehezen teljesítik.
Válasz: A vegyesen gyűjtött hulladék mechanikai-biológiai kezelésével több közszolgáltató is képes az OHKT tervezetében meghatározott arányú, anyagában hasznosításra alkalmas frakció kiválogatására. A vonatkozó észrevételeit tisztelettel megfontoljuk. A lehetőségekhez mérten az OHKT jóváhagyási folyamata során megpróbáljuk átvezetni.
Kérdés 1: Garantálható-e, hogy az NHKV által kijelölt hasznosító átveszi a közszolgáltató vagy előkezelője által átadandó összes hulladékot? Ha a hasznosító visszautasítja a haszonanyag átvételt (pl. minőségi kifogás esetén, vagy kapacitáshiány miatt), akkor a közszolgáltató kihez fordulhat, hova viheti az anyagot?
Kérdés 2: Ha a vegyes hulladék előkezelését követően a vasfémek, nemvas fémek, RDF és az anyagában hasznosítható csomagolóanyag (papír, műanyag, fém, üveg) frakciókon kívül a stabilizált hulladék is hasznosításra kerül, akkor ennek a koordinálása is az NHKV feladatkörébe tartozik? Előfordulhat-e az az eset, hogy az NHKV által szervezett hulladékmozgás összességében előnytelenebb környezeti eredményt hoz, mintha a közszolgáltató az anyagai kiszállításának koordinálását maga végezte volna?
Kérdés 3: „A haszonanyagok közül a közszolgáltatás alá tartozók tulajdonosa lesz az NHKV ZRt”, hangsúlyozta Weitgarner Balázs elnök-vezérigazgató Úr a március 24-i Szakmai napon. Ha a közszolgáltató előkezelést végez, és abból haszonanyag keletkezik, akkor azt is az NHKV ZRt. tulajdonába kell adni (hiszen a Ht. szerint ez is közszolgáltatási tevékenység)? Függetlenül az értékétől? Ha a stabilizált hulladék hasznosításra kerül, azt is az NHKV Zrt. tulajdonába adjuk át?
Válasz: 2016. július 1-től a jelenlegi szabályozás alapján a Koordináló szerv gondoskodik arról, hogy hova kerüljön a haszonanyag úgy, hogy a közszolgáltató valamennyi haszonanyagot köteles a Koordináló szerv által kijelölt szervezetnek átadni. Minden ehhez kapcsolódó probléma megoldása a Koordináló szerv feladata. A haszonanyag fogalma egyértelműen meghatározza, hogy mely hulladékok tartoznak a Koordináló szerv kezelésébe. A Koordináló szerv elemi érdeke, hogy a hasznosításra vonatkozó elvárás mellett a lehető legjobb eredményt hozó megoldást keresse meg. Ha ez a közszolgáltató által korábban alkalmazott, akkor vélhetően a Koordináló szerv annak alkalmasságát is megfontolja.
Kérdés 1: A 9. pozitív korrekciós tényező milyen arányban kell, hogy teljesüljön a háztartásszámra, vagy lakosságszámra vetítve? Elfogadott-e az elkülönített hulladékgyűjtők házhoz menő rendszerében a díjmentes edény biztosítása a tényező teljesítéseként?
Kérdés 2: Pozitív korrekciós tényezőnél a tároló edény biztosítása ápr. 1-től él, vagy már visszamenőlegesen is úgy kellett lennie. Mi van, ha ingyen kapta a lakos, de nem a közszolgáltatótól, hanem a Társulástól? Ilyenkor lehet használni pozitív korrekciós tényezőként?
Válasz: A teljesítési helyek száma kerül figyelembe vételre, csak a vegyes hulladékgyűjtés tekintetében 2016. április 01-től. A díjmentes biztosítás mellett az elbírálásnál szempont, hogy a fenntartással, pótlással kapcsolatos költségeket ki viseli.
Kérdés: Szintén Weitgarner Balázs elnök-vezérigazgató Úr említette, hogy „A jó gazda helyben van!”, ehhez szeretne az új rendszer „Pénzt, paripát, fegyvert” biztosítani. E kijelentést nem érzi ellentétesnek azzal, hogy a kis közszolgáltatók megszűnésének, vagy beolvasztásának kikényszerítése a tervezett díjrendeletben egyértelműen azonosítható?
Válasz: A rendszer átalakítása stratégiai kérdés, melynek elveit többek között az OHKT tervezete is rögzíti, mely megfelel a Kormány stratégiájának.
Kérdés: A budapesti konferenciákon elhangzott, hogy a közszolgáltatás elemeiként a vegyes/kommunális, a csomagolási szelektív, a lomhulladék és a zöldhulladék gyűjtését, kezelését ismeri majd el az NHKV, és pl. az illegálisan elhelyezett hulladékok felszámolását nem. Ezzel szemben a Ht. 42. § (1) d) nevesíti az elhagyott hulladékok kezelését is mint a közszolgáltatási tevékenység része, amennyiben arra a közszolgáltatási szerződés kiterjed.
E/2. Ki fogja számlázni április 1. után az illegális hulladékok felszámolásának díját amennyiben az a közszolgáltatási szerződés része?
Válasz: Az önkormányzatok köztisztasághoz kapcsolódó feladataiból az alábbi hulladékok képződhetnek: zöldhulladék (elkülönítetten gyűjtött: metszési ágak, gallyak; további bio hulladék fű, falevél; úttisztítási darabos hulladék (vegyes HHH, lom, szelektív szigetek mellől); gépi úttisztítás hulladéka; utcai hulladékgyűjtő kosarakból származó vegyes hulladék, illegális felszámolás hulladéka (építési törmelék, lom, veszélyes hulladék, bio-zöld hulladék, vegyes HHH; temetői hulladékok)) Az önkormányzatok köztisztasági feladatainak ellátási lehetőségei:
Saját maga, vagy rendeletben kijelölt szolgáltató útján összegyűjti a közterületi hulladékot és beszállítja, beszállíttatja a hulladékkezelő létesítménybe. Ebben az esetben az önkormányzatnak, vagy a kijelölt szolgáltatónak hulladékszállítási engedéllyel kell rendelkeznie.
A közszolgáltató bekapcsolódhat a folyamatba oly módon, hogy Ő üzemelteti a hulladékkezelő létesítményt. Ekkor kérdés, hogy az átvett hulladékért milyen díjat számlázhat? Határozhat e meg a közszolgáltatási díjon kívüli Ft/kg díjtételt a besorolása szerint 20-as azonosító kódú hulladékra és ez a közszolgáltatáson kívüli bevételét képezi?
További lehetőség, hogy a köztisztasági hulladék összegyűjtése után a szállítást végzi a közszolgáltató az önkormányzattal kötött megállapodás alapján és gondoskodik a hulladék kezeléséről is a közszolgáltatási díjon. Ebben az esetben a közszolgáltatási láncot a közszolgáltató végzi, az önkormányzat pedig megfizeti a közszolgáltatási díjat.
Amennyiben az önkormányzat a köztisztasági feladatokkal a közszolgáltatót külön szerződés megkötése mellett megbízza, úgy köteles kifizetni a köztisztasági munkák ellenértékét és e mellett az elszállított hulladék közszolgáltatási díját is. A közszolgáltató a kétféle tevékenységből származó árbevételekről és költségekről elkülönített nyilvántartást köteles vezetni a keresztfinanszírozás tilalmának megfelelően.
Közszolgáltató az önkormányzat által összegyűjtött köztisztasági hulladék elszállítását a nem az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítménybe nem végezheti, mivel a közszolgáltató a közszolgáltatáson kívül egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységet csak korlátozottan végezhet (csak szállítást nem).
385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 3 § (3) A közszolgáltató – ha a Ht.-ban meghatározott, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésével kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését nem veszélyezteti – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységeken kívül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó hulladék kezelését végezheti az általa üzemeltett hulladékkezelő létesítményben.
A közszolgáltatási szerződés részeként történhet a gyűjtés és kezelés, de ennek megrendelője az önkormányzat a település tisztántartási kötelezettségének biztosítása érdekében, így annak költségét az önkormányzat köteles viselni a későbbiekben is.
A Ht. 42 (1) bek d) alapján a közszolgáltató az elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékot összegyűjti, elszállítja és gondoskodik a hulladék kezeléséről, ha erre a települési önkormányzattal megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése kiterjed. Ebben az esetben a szerződés bizonyára meghatározza az erre vonatkozó elszámolás szabályait is. A közszolgáltatás részeként végzett elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék összegyűjtése, elszállítása kezeléséről történő gondoskodás esetén az önkormányzatnak a közszolgáltatási díjat kell fizetnie.
A közszolgáltatás részeként végzett elhagyott hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése esetén az önkormányzatnak a közszolgáltatási díjat kell megfizetnie a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a Koordináló szerv által kiállított számlára.
A temetői hulladék azonosító kódja alapján a települési hulladék főcsoportba tartozik, tehát a közszolgáltatás része, ebből adódóan a fent leírtak vonatkoznak rá.
A fenyőfa gyűjtése a közszolgáltatók zöldhulladék gyűjtési feladatai között szerepel, ennek megfelelően az OHKT fogja meghatározni az erre vonatkozó minimális előírásokat. Az ezen felüli többlet szolgáltatás megfizetése az önkormányzat feladata lesz.
Kérdés: A konferencián elhangzott, hogy a plusz hulladékhoz vásárolt zsákot a közszolgáltató továbbra is eladhatja. Ennek szeretnénk megerősítést kérni.
Válasz:
ZÖLDHULLADÉK GYŰJTŐZSÁK
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény értelmében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében a közszolgáltató az ingatlanhasználók által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben (zsákban) gyűjtött, háztartásban képződő zöldhulladék összegyűjti és elszállítja. A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet – -szabályozza, hogy a települési szilárd hulladék esetében az egységnyi díjtételek tartalmazzák a hulladék begyűjtésének, szállításának költségét is.
Fentiek figyelembe vételével megállapítható és javasolt, hogy amennyiben a közszolgáltató a zöldhulladék gyűjtésre – mint kötelező közszolgáltatási résztevékenység – zsákot biztosít az ingatlanhasználók számára, úgy ezért semmilyen ellenértéket nem kérhet.
TÖBBLETHULLADÉK GYŰJTŐZSÁK
A többlet hulladék gyűjtésére szolgáló zsák eladás bevétele is – amelynek ára tartalmazza a szolgáltatást (gyűjtés, szállítás, kezelés stb.)- a Koordináló szervet illeti meg, mint a közszolgáltatási díj bevétel.
Az ingatlanhasználók folyamatos kiszolgálása érdekében 2016. április 1.-től javasoljuk, hogy a többlethulladék gyűjtőzsákot az ingatlanhasználók ne számla, hanem bizonylat (pl.: szállítólevél) ellenében vegyék át. A bizonylatnak tartalmaznia kell a közszolgáltatási díj számlázásához szükséges adatok. Így a Koordináló szerv a bizonylat alapján a közszolgáltató részére a szolgáltatás elvégzését elismeri, a közszolgáltatási díjat pedig az ingatlanhasználó részére kiszámlázza.
AZ IDŐLEGESEN HASZNÁLT INGATLANOK /ÜDÜLŐ/ HASZNÁLÓINAK BIZTOSÍTOTT ZSÁK
Tekintettel arra a gyakorlatra, hogy a közszolgáltató a közszolgáltatási díj megfizetése esetén zsákot biztosít üdülőingatlan használók számára, valamint hogy ezen zsákok átvétele jellemzően március-április hónapban kezdődik, ezért az ingatlanhasználók igényeinek folyamatos kiszolgálása érdekében az alábbiakat javasoljuk:
Amennyiben az ingatlanhasználó átvette a zsákokat, azaz már befizette a 2016. április 1.-t követő időszakra vonatkozó közszolgáltatási díjat, úgy ezt a Koordináló szerv és a közszolgáltató külön adatszolgáltatás alapján egyedileg rendezi.
Amennyiben a 2016. április 1.-t követő időszakra vonatkozó díj még nem került befizetésre, úgy az ingatlanhasználók ne számla, hanem bizonylat (pl.: szállítólevél) ellenében vegyék át a zsákot. A bizonylatnak tartalmaznia kell a közszolgáltatási díj számlázásához szükséges adatok. Így a Koordináló szerv a bizonylat alapján a közszolgáltató részére a szolgáltatás elvégzését elismeri, a közszolgáltatási díjat pedig az ingatlanhasználó részére kiszámlázza.
Kérdés 1: A minimálisan ellátandó feladatok I. pontnál a zöldhulladékkal kapcsolatos előírás teljesülhet-e úgy, hogy a zöldhulladékot is magában foglaló biológiailag bomló hulladék elkülönített gyűjtése a családi házaknál biztosított, és hetente legalább egyszer elszállításra kerül, továbbá a kifejezetten zöldhulladék elkülönített összegyűjtésére a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékudvarokban a nyitvatartási időben lehetőség van?
Kérdés 2: A minimálisan ellátandó feladatok II. pontnál a lomhulladékkal és a lomtalanítással kapcsolatos előírás teljesülhet-e, ha nincs sem közterületi, sem házhoz menő lomtalanítás, ugyanakkor a hulladékudvarokban nyitvatartási időben lehetőség van a lomhulladék leadására? Ugyancsak kérdéses, hogy a „lomtalanítási megoldásnál” megjelölt 10 kg/fő/év mennyiség számításánál csak a 20 03 07 azonosító kódú hulladékot lehet figyelembe venni, vagy a klasszikus lomtalanítás során előforduló egyéb hulladékokat is (pld. a hulladékudvarban elkülönítetten gyűjtött lom jellegű nem veszélyes elektronikai hulladék, fémhulladék, nagydarabos műanyag hulladék)?
Kérdés 3: A minimálisan ellátandó feladatok II. pontnál az egyes hulladékok előkezelésére vonatkozó előírásnál mit kell érteni „a megjelölt mennyiségi és minőségi feltételeken”, hol vannak ezek a feltételek megjelölve?
Válasz: A leírt változat a zöld hulladék gyűjtésre, első olvasatra elfogadható. Természetesen végleges álláspont az OHKT elfogadása és a közszolgáltatói adatszolgáltatás után adható meg. A lomtalanítás esetén a hulladékudvarok lakos számra vetített aránya fontos kérdés. A lom hulladék 10 kg/fő/év adatánál természetesen a fogalom szerint meghatározott valamennyi hulladék beleszámít a mennyiségben
Valamennyi közszolgáltatás keretében ellátandó feladatba tartozó mennyiségi és minőségi feltétel az OHKT-ban szerepel.
Kérdés: A minimálisan ellátandó feladatok III. pontnál megjelölt feladatok mindegyike csak a vegyesen gyűjtött és utóbb válogatóban leválogatott hulladékra vonatkozik-e, vagy „a válogatóban leválogatott és anyagában hasznosítóhoz eljuttatott hulladék idegen anyag tartalma nem haladhatja meg az 5 %-ot” kitétel az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékra is vonatkozik?
Válasz: A maximált 5 %-os idegen anyag tartalom előírása minden anyagában a hasznosításra átadott hulladékáramra vonatkozik.
Kérdés: A minimálisan ellátandó feladatok IV. pontnál a vagyonnal kapcsolatosan teljesítendő egyes előírásokat (pld. felújítás, fejlesztés) teljesítheti-e a tulajdonos is, vagy csak az üzemeltető, aki az általa a tulajdonosnak fizetett bérleti díj által biztosítja ennek a pénzügyi forrását?
Válasz: A feltett kérdés a konkrét vagyonelem tulajdoni, üzemeltetési viszonyai az arra vonatkozó szerződések birtokában értelmezhető. Alapelv az, hogy a fejlesztés, értéknövelő beruházás a tulajdonos feladata, a fenntartás, karbantartás az üzemeltető feladata.
Kérdés: A közszolgáltatás keretében kinyerendő haszonanyagok aránya (2016) elnevezés alatt felsorolt %-os meghatározásoknak való megfelelés számítása során az adott, kinyerendő haszonanyagot milyen hulladéktömeghez kell viszonyítani?
A közszolgáltatás során összegyűjtött – beleértve a hulladékgyűjtő szigeteken és a hulladékudvarokban összegyűjtött – valamennyi hulladék teljes mennyiséget kell figyelembe venni?
Az ingatlanoktól történő hulladékszállítás során az egy edényben összegyűjtött vegyes hulladék mennyiséghez kell viszonyítani?
Az ingatlanoktól történő hulladékszállítás során egy edényben összegyűjtött vegyes hulladék mennyiség plusz az adott kinyerendő frakció összes mennyiségéhez kell viszonyítani?
A számítás során – ahol ez rendelkezésre áll – figyelembe kell-e venni a gyűjtött vegyes települési hulladéknak a 13 kategóriára vonatkozó összetétel vizsgálat eredményét?
A haszonanyagok arányát milyen időszakra vonatkoztatva, milyen gyakorisággal kell meghatározni?
Válasz: A közszolgáltatás során összegyűjtött – beleértve a hulladékgyűjtő szigeteken és a hulladékudvarokban összegyűjtött, a zöld-, a lomhulladék gyűjtés során összegyűjtött – valamennyi hulladék teljes mennyiségét kell figyelembe venni.
A haszonanyagok arányát adatszolgáltatási időszakonként kell meghatározni.
Kérdés: A készletleltár fordulónapja elmúlt – ez így hiteles? Mi kötelez leltározásra? Egy ajánlás? Ha csak július 1-től a koordináló szervezeté a haszonanyag, akkor miért kell 03.31-én leltározni?
Válasz: Természetesen csak ajánlás. A 2016. július 1-től a haszonanyag csak a Koordináló szerv által koordináltan adható tovább, azonban a szolgáltatási díj elszámolás logikájából fakadóan a 2016. április 1. utáni értékesítés és begyűjtői támogatás bevétele elszámolásra kell hogy kerüljön.
Kérdés: A települési önkormányzat milyen alapon ad ki teljesítés igazolást, amikor a közszolgáltató a lakossággal áll szolgáltatói viszonyban?
Válasz: A teljesítési igazolásra a szolgáltatás elszámolására vonatkozó Ptk. és adójogi szabályozások miatt van szükség. Mivel a közszolgáltatótól a közszolgáltatást az önkormányzat rendeli meg, mint ellátásra kötelezett, így ő jogosult a teljesítés igazolás kiállítására.
Kérdés: A lerakási járulékot hogyan kapja meg a közszolgáltató? Benne van a Standard díj számítási képletében, vagy külön jön?
Válasz: A lerakási járulék benne van a szolgáltatási díjban, külön elszámolás nincsen.
Kérdés:Alvállalkozókkal mi lesz, megmaradnak? Ha igen, hogyan történik az elszámolás?
Válasz: Az alvállalkozókkal a közszolgáltató szabadon rendelkezik, viszont a korrekciós tényezők szempontjából érdemes végig gondolni az arányukat.
Kérdés: Mi történik az ügyfelek partnerazonosítójával? Hogyan fogunk a beérkező ügyfeleknek válaszolni a számla kiegyenlítéssel illetve a számlázással kapcsolatos kérdéseikre? Eddig minden kérdésükre, helyben válaszolni tudtunk, ezért visszatérve az előző megállapításhoz, továbbra is kérdés, hogy mi is kapunk-e információt illetve adatszolgáltatást az NHKV-tól. Hogyan fog ez a folyamat ábrázolódni?
Csoportos beszedési megbízást jelenleg a pénzintézetünk adatfájlja alapján fordítjuk be a vállalatirányítási rendszerünkbe. Ez ezután hogyan fog történni? Egyáltalán hogyan fog működni a két rendszer közötti kommunikáció és mikor tájékoztatnak erről minket?
Vannak olyan ügyfelek, akik havi rendszerességgel fizetnek például havi 2000 forintot, előre, hogy mire megkapják a negyedéves számlát, az pénzügyileg rendezve legyen. Már mos április elseje után is folyamatosan érkeznek ilyen befizetések.
Mi lesz ezekkel a befizetésekkel, mivel már nem az általunk kiállított számla kiegyenlítésére érkeznek?
Mi történik a részfizetésekkel? A korábban már részletfizetésre engedélyezett számlákra érkezett befizetések minket illetnek. Az ügyfelek nem biztos, hogy figyelik majd, melyik számlára utalnak, és esetleg a minket illető befizetések is az NHKV-hoz kerülnek. Hogyan lehet ezt majd követni az NHKV-nak is és nekünk is? Visszautalják? És mindennek a folyamata mennyi adminisztrációs időt fog majd igénybe venni?
Válasz: A 2016. április 01. utáni teljesítési időszakhoz kapcsolódóan önhibájukon kívül a közszolgáltatókhoz befolyt előlegekkel, részletfizetésekkel a közszolgáltató a Koordináló szervvel az első adatszolgáltatás után elszámol. További válasz ügyfélszolgálatra F/1., F/2., F/3. kérdéseknél található.
A vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatást 2016.06.30. fordulónappal
szükséges kitölteni.
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
A statisztikai adatokat gyűjtő sütik alkalmazásával a honlap a felhasználó látogatási szokásairól gyűjt adatot, pl. annak vizsgálatával, hogy a felhasználó milyen oldalt, vagy aloldalt tekintett meg, ott mennyi időt töltött el. Ennek az adatgyűjtésnek a célja, a honlapot használó személyek viselkedésének teljes mértékben anonim elemzése.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
A Kiegészítő sütik használatának célja már távolabb mutat, illetve többrétű, ezért azokat kezelése csak a felhasználó hozzájárulásával történhet meg. Ezek a sütik elsősorban azt biztosítják, hogy a honlapon esetlegesen folytatott kampányok teljesítménye mérhető legyen. Marketing-, vagy célzó sütiket a honlap csak akkor gyűjt, ha ehhez a felhasználó hozzájárult a vonatkozó jelölőablak jelölésével. A felhasználó a korábban megadott hozzájárulását bármikor visszavonhatja.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
