Kérdés: Az országosan egységesen alkalmazni kívánt szolgáltatási díj álláspontunk szerint nem veszi figyelembe a felmerülő egyes költségelemeket, (pl: lerakati díj mértéke, ráhordási távolság nagyságrendje, településszerkezeti adottságok szűk keresztmetszetű utcák, ahol a 7-800 db gyűjtőedény/járat/nap nem realizálható),
Úgy vélem, hogy ez közszolgáltatótól függetlenül jelentkező költség, az adott település sajátsága, ezáltal nem csak az adott település közszolgáltatója, hanem a település is hátrányos megkülönböztetésben részesül.
Válasz: A közszolgáltatási területek optimális lehatárolása az OHKT-ben megfogalmazottak szerint azt a célt is szolgálja, hogy az ellátási területen belül ne alakuljon ki túlsúly semmilyen település szerkezeti struktúra javára sem, így a megfelelő méretű közszolgáltatók fajlagos költségeiket csökkenteni tudják. Egyértelmű cél, hogy egy közszolgáltató ne csak egy települést szolgáljon ki, hiszen ez nincs összhangban a gazdaságos és fenntartható közszolgáltatás elvével, mivel az egy település egy közszolgáltató esetén a költségek mindig magasabbak, amelyet az ingatlanhasználó, vagy az önkormányzat köteles megtéríteni, márpedig a cél az, hogy nullszaldós közszolgáltatás kialakítása valósulhasson meg.
Kérdés: Elhangzott, hogy a lerakási díjat ~12.000.- Ft/tonna összegben határozták meg a kalkulációhoz. Mi módon kívánják figyelembe venni, vagy szabályozni az ettől eltérő díj hatását?
Válasz: A lerakási díj figyelembe vett mértéke Államtitkár úr részéről került említésre a célból, hogy érzékeltesse: „a standard díj kialakításánál szolgáltatási elemként vizsgálatra került az önköltség mértéke”. Az említett adat természetesen egy országos átlag, aminél van alacsonyabb és magasabb érték is.
Kérdés: A közszolgáltató első alkalommal április 30-ig szolgáltat adatot. Ennek ismeretében a havi díjfizetésű ügyfelek arányában visszaosztott szolgáltatási díjhoz (április hónap szolgáltatásának díjához) első alkalommal várhatóan mikor juthat hozzá?
Válasz: A szolgáltatási díj kifizetéséről az NFM rendelet tartalmaz előírásokat, melynek tervezetét a Kormány honlapján keresztül megismerhetik. A rendelet megalkotása során a Koordináló szerv csupán javaslattételi joggal rendelkező, nem jogalkotó szervezet. Javaslatainkat arra tekintettel tettük, hogy a közszolgáltatók likviditási helyzetének romlása az átmeneti időben elkerülhető legyen.
Kérdés: A számlázási időszakonként történő adatszolgáltatásban lehetőség lesz-e figyelembe venni a számlázási időszakon belüli edényzet méretváltozásokat?
Válasz: Igen, adatszolgáltatás alapján az edény méret változások figyelembe vételre kerülnek.
Kérdés 1: Hiányosnak minősül-e az adatszolgáltatás akkor, ha az NHKV „felderít” olyan
Ügyfeleket is, akik eddig nem léteztek a közszolgáltató nyilvántartásában? Jár-e ezek után az ingatlanok után is a szolgáltatási díj, halasztó hatálya van-e a szolgáltatási díj kifizetésére az Ügyfél adatbázis állandó, akár visszamenőleges változásának?
Kérdés 2: Attól függetlenül, hogy a számlázási rendszer az „átmeneti időszak alatt kidolgozás alatt van”, az NHKV ZRt. biztosítani tudja-e a szolgáltatási díjak kifizetését a közszolgáltatók részére a megfelelő ütemezéssel?
Válasz: Amennyiben eddig nem léteztek a közszolgáltató nyilvántartásában, akkor az adatszolgáltatás nem tekinthető hiányosnak. Amennyiben a Koordináló szerv korábban jelezte az ingatlanok szolgáltatásba kapcsolását és ez nem történt meg, akkor az adatszolgáltatás hiányosnak tekinthető. Szolgáltatási díj csak arra az ingatlanra jár, ahol a közszolgáltatási díj kiszámlázásra került. Felhívjuk továbbá a figyelmet a 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseire melyek a hiányos, hibás adatszolgáltatás következményeit rendezik. Felhívjuk a figyelmet e rendelet 11 § (4) bekezdésében foglaltakra. E rendelet szerint továbbá a közszolgáltató hiányos vagy helytelen adatszolgáltatásából eredő, a Koordináló szerv által nem megfelelő adattartalommal kiállított számlákkal kapcsolatos valamennyi következményért a közszolgáltatót terheli felelősség.
Szolgáltatási díj kifizetése a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján történik. Az NHKV Zrt. mindent megtesz, hogy a szolgáltatási díj kifizetése a megfelelő ütemezéssel történjen.
Kérdés: Mi biztosítja a közszolgáltatók működésének pénzügyi feltételét abban az esetben, ha az NHKV ZRt. likviditási gondokkal küzd? (Egy esetleges bérkifizetés csúszás a közszolgáltatásban dolgozó fizikai állomány nagy részénél napi megélhetési problémát okoz, az üzemanyag hiánya pedig települések ellátását veszélyezteti.)
Válasz: Amennyiben a közszolgáltató nem jut időben bevételhez, akkor a likviditás biztosítására tett eddigi intézkedéseket tudja alkalmazni. Likviditás nem csak a szolgáltatási díj kifizetésétől függhet. Mindazonáltal a Koordináló szerv szakmai javaslatai a szolgáltatási díjfizetés átmeneti időszakra vonatkoztatott feltételeivel kapcsolatosan mindvégig figyelembe vették a közszolgáltatók átmeneti időszaki likviditásának kockázatait.
Kérdés: A haszonanyag utáni bevétel és támogatás elvesztése nem vezet-e ahhoz, hogy a közszolgáltatók olyan tevékenységeket, mint pl. az edények matricázása, települési lakossági fórumok tartása, intézményi tájékoztató programokon szakmai részvétel, stb., nem fognak vállalni, hiszen közvetlen haszna mérhetetlen?
Válasz: A közszolgáltatók közreműködése, részvétele a lakossági kommunikációban, tájékoztatásban nélkülözhetetlen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer megfelelő működése érdekében. A szolgáltatási díj bevételből a közszolgáltató jól felfogott érdeke, hogy fordítson a kommunikációra.
Kérdés 1: Az egyik közszolgáltató a másiknak előkezelésre, kezelésre hulladékot átadhat. Az átadott mennyiségre az NHKV fizeti az átvevő közszolgáltatónak a kezelést, előkezelést (hiszen ezért az átadó közszolgáltató nem kap szolgáltatási díjat: negatív korrekció 7. 8.), vagy az átadó közszolgáltatónak kell a kezelés, előkezelés díját az átvevő közszolgáltatónak, vagy egyéb vállalkozásnak megfizetni?
Kérdés 2: Negatív korrekciós tényező az előkezelésnek nem a saját létesítményben végzése. Hogyan kezeli a szabályozás azt az esetet, amikor a hulladékok egyes típusait saját maga, más típusait egyéb szervezet kezeli elő? Pl. vegyeset előkezeli, csomagolóanyagot átadja válogatásra, bálázásra más szervezetnek, vagy fordítva.
Válasz: A felvázolt esetben a szolgáltatási díjat a gyűjtést, szállítást végző közszolgáltató kapja, amely tartalmazza a standard díjhoz kapcsolódó valamennyi tevékenység költségét. Ide tartozik a gyűjtés, szállítás, előkezelés, kezelés és ártalmatlanítás költsége is az OHKT tervezetében leírt feltételek szerint.
Az átvevő közszolgáltatónak az átadó közszolgáltató fizeti ki a kölcsönösen kialkudott kezelési díjat. Az átadó közszolgáltató a szolgáltatási díj elszámolásánál negatív korrekcióra számíthat, ha minimálisan 90 %-ban nem maga végzi az előkezelést, kezelést az összes begyűjtött hulladékmennyiség arányára vonatkoztatva. Ezen felül további negatív korrekciót jelenthet az átadó közszolgáltatónak, ha az előkezelés, kezelés módja, minősége nem teljesíti az OHKT tervezetében előírt minimális követelményeket.
Kérdés: „A közszolgáltatás keretében kinyerendő haszonanyagok aránya (2016)” %-os értékek a vegyesen gyűjtött, vagy összesen gyűjtött, vagy előkezelt hulladékhoz viszonyított értékek? A „haszonanyag arány” az anyagában hasznosított mennyiséget jelöli, vagy bármely hasznosítási műveletre átadott mennyiség beleértendő a %-os mennyiségbe?
Válasz: Közszolgáltató által az adott évben gyűjtött, szállított és kezelt teljes közszolgáltatási körbe tartozó hulladék áram tömegéhez viszonyítva %-ban kerültek meghatározásra a kinyerendő egyes haszonagyagok arányai. A haszonanyag arány esetén a hasznosításra került mennyiség kerül figyelembe vételre.
Kérdés: Ha a közszolgáltató szolgáltatási területén belül eltérő minőségben szolgáltat, akkor a szolgáltatási díjat is eltérően kapja? Ahány féle szolgáltatást nyújt, annyiféle díjat kap?
Válasz: Várhatóan egy közszolgáltató egy szolgáltatási díjat fog kapni.
Kérdés 1: A standard és számított díj nettó vagy bruttó érték?
Kérdés 2: Mi tartozik a C egyösszegű levonásba? Az előadáson ha jól emlékszem a bírság merült fel példának. Nos ha ilyen összegek tartoznak bele nem értem miért? Hiszen azt a közszolgáltatóknak kell megfizetni a hatóságoknak, és ha levonásra is került a szolgáltatás díjából kvázi kétszer kell megfizetnünk azt.
Válasz: A standard és a számított díj értéke nettó forintban értendő. A „C” egyösszegű levonásba tartozó tételeket a Kormány honlapján már elérhető NFM rendelet tervezetéből megismerhetők.
Kérdés 1: Ürítés szám az M érték = ügyfelek száma (ingatlan szám) × 52 hét × 120 liter? Mi a számítás menete? Ugyan Kisújszálláson és Kenderesen pontosan meg tudjuk mondani melyik ügyfelünk mikor és mennyiszer ürítette ki a kuka edényét, de más szolgáltatók aligha képesek rá. (Az előadás anyagából véletlenül a 4.§ (1) kimaradt.)
Kérdés 2: A konferencián bemutatott képlet leegyszerűsítve: 2,737 Ft/l (módosítva a korrekciókkal) x az „ürített mennyiség” = a szolgáltatási díj amit megkapnak a közszolgáltatók. Nem világos számunkra hogy az „ürített mennyiség” az a KIÜRÍTETT, vagy a LEÜRÍTETT (bemérlegelt lerakott stb), mert nem ugyanaz a kettő, hiszen a leürített az már tömörített.
Kérdés 3: Illetve az sem világos, hogy beleszámít e pl. a szelektív házhoz menő, gyűjtősziget, lomtalanítás, zöldhulladék ürített mennyisége is, vagy csak a kommunális, (A standard díj elvileg ezeket is tartalmazza)
Kérdés 4: Amennyiben beleszámít, úgy nem tudunk literre vonatkozóan adatokat produkálni, hiszen pl. a zsákos gyűjtésnél fizikailag lehetetlen azt rögzíteni, hogy hány darab és mekkora űrtartalmú zsákot hoztunk el, amikor felkeresünk kb. 8000 ingatlant az ürítési napon. Ugyanez vonatkozik a gyűjtőszigetre, a zöldhulladékra és a lomra is.
Kérdés 5: A standart díj egy liter közszolgáltatásra van definiálva. Mire vonatkozik a liter űrmérték? A lakosságnál nyilvántartott edényzetre?
Kérdés 6: A zöld-, a szelektív-, és a lomhulladék gyűjtés is a standard díjjal fedezett feladatok. Ezek nálunk nem köthetőek edényzethez, az űrmérték meghatározása lehetetlen. Vagy ezek után a vegyes hulladék edényzet után járó standard díjon felül nem kíván fizetni az NHKV?
Kérdés 7: A szolgáltatási díj képletében, csak egy ürített mennyiség tényező szerepel. A korrekciók mind a zöld-, csomagolási-, lomhulladékok gyűjtését támogatják, azonban ezek esetében nem definiálható pontos űrmérték. Ugyancsak nehezen értelmezhető, milyen mennyiség alapján támogatják a köztisztasági zsákok díjmentes biztosítását.
Válasz: Ürített mennyiség (M) alatt azt a liter mennyiséget értjük, amely a közszolgáltatási díj számlázásakor, mint a díj meghatározásához figyelembe vett liter szerepel.
Kérdés 1: Korrekciós tényezők általános képlete számomra nehezen értelmezhető. Hol kell a szolgáltatási díjszámításnál a Kx,i értékkel számolni? Nincs benne a képletben.
Kérdés 2: Jól feltételezem, hogy az Ei a 2. 3 melléklet korrekciós tényezőinek melléklet szerinti összegének a különbsége?
Kérdés 3: Lakossági tényező esetünkben Kisújszállás és Kenderes településeken szolgáltatunk így a 2. sort kell választanom. De a korrekció értéke 0,80 illetve 1,20 azaz a eredménye -0,4; vagyis minél nagyobb egy közszolgáltató annál több szolgáltatási díjat kap. Jól értelmezem?
Kérdés 4: A szelektív korrekciós díjtényező +/- 0,208 Ft/liter. A minimum szeletív kvóta kg/fő/év bármely anyagáram teljesülésének hiánya esetén negatívan hat? Pl papírt, műanyagot teljesítettük de üveget nem, akkor az eredmény automatikusan -0,208 Ft/liter?
Válasz: 2016. március 24-én Hajnal Zsolt szakmai vezérigazgató-helyettes úr a Budapest Kongresszusi Központban tartott előadásának 8. diája tartalmazta a korrekciós tényező azon a napon ismeret általános képletét, melyből a korrekció számításának módja levezethető. A rendelet tervezetében található képlet megismerése érdekében a Kormány honlapján fellelhető rendelettervezetből tájékozódni szíveskedjenek.
Általános képlet szerint a standard díjhoz hozzáadjuk az összes pozitív korrekciós tényező összegét és levonjuk az összes negatív korrekciós tényező összegét.
Képletből adódóan a lakossági tényezőt pozitív korrekció esetén a pozitív oszlopban lévő, negatív korrekció esetén a negatív oszlopban lévő értékkel kell alkalmazni, nem összevonva. A korrekciók alkalmazásánál minden esetben az országos teljesítés kerül figyelembe vételre.
A képlet továbbá a népsűrűség tényezőre is figyelemmel van.
Kérdés 1: +0,2 Ft/liter szolgáltatási díjat kapunk ha díjmentesen biztosítunk gyűjtőedényt. Akkor is igaz ha az Önkormányzat adja díjmentesen a kukát, szelektív zsáktartó állványt? Pl. az Önkormányzat pályázaton nyerte a kukát települési hulladéknak és szelektív hulladéknak és azt díjmentesen adja át a szolgáltatást igénybevevőknek. Egy másik Önkormányzatnál minden 120 literes kuka a lakosság tulajdonában van és csupán évi 5-10 db kukát vásárolnak. A lakótelepen lakók többsége is megvásárolta már az 1100 literes edényeket és csak néhány lakóközösség bérli tőlünk. Vagyis ha az éves 120 literes kuka igényt díjmentes kukával szolgáljuk ki, valamint lemondunk az 1100 literes konténerek bérleti díjáról megkapjuk a +0,2 Ft/liter szolgáltatási díjat?
Kérdés 2: Nem egyértelmű a pozitív tényezők közül az edények díjmentes biztosítása a gyűjtéshez. A vegyes hulladék gyűjtéshez pl. díj ellenében biztosítunk edényt a szelektívhez díjmentesen. Melyik a mérvadó?
Válasz: Igen, de a pozitív korrekció csak a vegyesen gyűjtött hulladékhoz biztosított edényekre kerül figyelembe vételre.
Kérdés: A településeink tagjai olyan Társulásnak, mely területén Úniós projektből megépült rendszer működik (ISPA). A rendszer fenntartásához szükséges visszapótlási vagy használati díjak, a közszolgáltatás díjaiba lettek beépítve (melyeket a rezsicsökkentés ugyanúgy érintett). Van olyan önkormányzat, amely úgy döntött, ezt a használati díjat külön fizeti meg, és nem épül be az egységárba. Van olyan ahol beépült, és van olyan ahol csak pl. 50 %-ban. Ezeknek a számlázást is átveszi az NHKV?
Válasz: A szolgáltatási díj tervezeténél ezek a visszapótlási vagy használati díjak kalkulálásra kerültek. A szolgáltatási díjról szóló NFM rendelet tervezete a Kormány honlapján szintén elérhető.
Kérdés: Aggályosnak érezzük a zöldhulladék minimum 10 alkalommal történő előírását. Társaságunk az ország olyan területein szolgáltat melynek jellemzője az aprófalvas települési struktúra (pl. 100 fős települések) és az abszolút falusias életmód következménye az, hogy egész egyszerűen nem keletkezik zöldhulladék. Azt vagy komposztálják, vagy amikor lehet, elégetik. Ezeken a településeken plusz költségért – még ha meg is térítik – kivonulni 10 alkalommal óriási pazarlást jelent az egész rendszernek.
Válasz: Észrevételüket az OHKT véglegesítése során megfontolásra továbbítjuk a jogalkotó felé.
Kérdés: Ugyancsak diszkriminatív a pozitív korrekciós tényezők esetében a vegyes hulladékból történő hasznosítható anyagok kiválogatására vonatkozó megkülönböztetés. Ez a fajta technológia nem áll rendelkezésre mindenhol az országban, így eleve akik nem rendelkeznek ilyen üzemmel, hátrányból indulnak.
Válasz: A pozitív korrekció jellegéből adódóan hátrányos megkülönböztetést nem érzünk, hiszen akinek erre nincsen lehetősége jelenleg annak a finanszírozandó költsége sem jelentkezik. Technológia hiányában javasoljuk a közszolgáltatási rendszer fejlesztésére vonatkozó elképzelés összeállítását, illetve megfelelő technológiát üzemeltető kezelő létesítménybe történő beszállítás lehetőségének vizsgálatát.
Kérdés 1: A szolgáltatási díj kiszámításának képletét még próbaszámításra sem lehet használni, mivel egyes műveleti értékek nem ismertek.
Mi az oka annak, hogy a kéttényezős közszolgáltatási díj esetében a standard díj a csak 30%-kal korrigálható?
Kérdés 2: A tervezett képlet tartalmaz egy egyösszegű levonás tényezőt is, azonban ennek hiányzik a definiciója.
Válasz: A szolgáltatási díj értéke az OHKT és a vonatkozó NFM rendelet együtt értelmezésével kalkulálható, amely a Koordináló szervvel történt egeztetés nélkül nem számolható.
Kérdés: Amennyiben a közszolgáltató olyan széleskörű és minden követelménynek megfelelő tevékenységet végez, hogy nincs negatív korrekciós tényezője, akkor a pozitív korrekciós tényezőkkel a standard díjat meghaladó korrekcióval számolhatna (akár annak 150%-val), ami számításaink szerint közelít a valós költségekhez. Ebben az esetben taxatív módon 60 %-ban maximálják a korrekciós díjat, ami diszkriminatív és szakmaiatlan.
Válasz: Az NFM rendelet tervezete szerint a szolgáltatási díj maximalizálásra kerül, ezzel ösztönözve a közszolgáltatókat az optimális működés kialakítására.
